május 2017

Mit jelent a kompatibilitás mód a Microsoft Office-ban Windows 10 alatt?

Amikor egy olyan dokumentumot nyitunk meg, amely a Microsoft Word, Excel vagy Powerpoint egy régebbi verziójában lett létrehozva, akkor sok esetben észrevehetjük, hogy a címsorban a dokumentum neve mellett ott lesz a ’’kompatibilitás mód’’ felirat is. Ez kissé megváltoztatja azt, hogy miként néz ki az adott dokumentum, valamint letiltja bizonyos modern funkciók használatát a jelenlegi Office verziós programban.

Ez a legtöbb esetben nem olyan dolog, ami miatt aggódnunk kéne, hiszen a Microsoft Office programok így biztosítják, hogy a régi dokumentumok is megfelelően megtekinthetők, szerkeszthetők az új verziójú programokban és továbbra is lehetővé válik a kollaboráció azokkal, akik az Office régebbi verzióit használják. A kompatibilitás módot, azonban kikapcsolhatjuk, ha szeretnénk.

Mi is az a kompatibilitás mód?

A Microsoft Office programok új verziói olyan funkciókat is tartalmaznak, amelyek nem kompatibilisek a régebbi verziókkal. A Microsoft Word, Excel és Powerpoint új verziói ráadásul a dokumentumok formátumát is kicsit máshogy kezeli, mint a régebbi verzióik, tehát a kompatibilitás módra ezért van szükség.

Amikor létrehozunk egy új dokumentumot az Office 2013 vagy 2016 verzióban, akkor ez egy modern dokumentum lesz, melyben hozzáférhetünk a legújabb és legfejlettebb funkciókhoz, valamint formátumokhoz. Ha viszont egy olyan dokumentumot nyitunk meg az új verziókkal, amely az Office 2010-es vagy régebbi verzión készült, akkor Kompatibilitás Módban fog megnyílni, hogy ugyanúgy nézzen ki az új verziókon is, mint a régieken és ne legyenek formátumbeli hibák.

A Kompatibilitás Mód blokkolja a hozzáférést az új funkciókhoz is, ha 2013-mas vagy 2016-os Office programokat használunk. Például, ha valaki létrehoz egy dokumentumot a Word 2007-es verziójában és mi megnyitjuk azt a Word 2016-os verzióval, akkor a Kompatibilitás Módnak köszönhetően a Word 2016-ban nem lesznek elérhetők azok a funkciók, amelyek a Word 2007-el nem kompatibilisek. A dokumentum szerkesztése után elmenthetjük azt Kompatibilitás Módban és visszaküldhetjük annak, akitől kaptuk minden probléma nélkül. Ha a 2016-os Word-ben kompatibilitás nélkül szerkesztettük volna a dokumentumot, akkor a Word 2007-et használó személy lehet, hogy nem fogja tudni már megtekinteni az egész dokumentumot a régebbi verzión.

A Kompatibilitás Mód azért jött létre, hogy a különböző Office verziókon dolgozók továbbra is együttműködhessenek és a régi verziókon készített dokumentumok ne különbözzenek az új verziókban való megtekintéskor, valamint az új verziókban szerkesztett dokumentumok továbbra is megtekinthetők legyenek a régi verziókon is.

Az, hogy mely funkciók vannak kikapcsolva a Kompatibilitás Módban az attól függ, hogy mely Office programot használjuk épp és mely típusú kompatibilitást használja az adott dokumentum. Ha például 2016-os Word-öt használunk és megnyitunk egy 2010-es kompatibilitású dokumentumot, akkor nem fogjuk tudni használni az Apps for Office funkciót, valamint nem tudunk beágyazni online videókat sem.

Hogyan csatlakoztassunk egy második monitort Mac gépünkhöz?

Minél több képernyőnk van, annál hatékonyabban tudunk dolgozni. A multimédiás munka világa már szinte mindig megkövetel egy második monitort, a Mac-ek pedig rendkívül gyakran használatosak e téren. Miért limitálnánk hát magunkat az alapértelmezett képernyőre, mikor egyszerűen és gyorsan csatlakoztathatunk egy további kijelzőt is Mac gépünkhöz?

  1. Azonosítsuk be, hogy milyen kábelre lesz szükségünk a 2. monitor és a Mac gép csatlakoztatásához!
  2. Csatlakoztassuk az új monitort!
  3. Nyissuk meg a Rendszerbeállításokat, majd kattintsunk a Képernyő (Displays) menüpontra!
  4. Kattintsunk az Elrendezés (Arrangement – Megjelenési beállítások) opcióra!
  5. Ne válasszuk ki a Tükrözött elrendezés (Mirror Display) opciót, kivéve, ha azt szeretnénk, hogy mindkét képernyő ugyanazt a tartalmat mutassa.
  6. Helyezzük el az illusztrált képernyőt úgy, ahogy azt szeretnénk a menüben. A felugró fehér csíkot húzzuk ahhoz a képernyőhöz, mely prioritást szeretnénk, hogy élvezzen. (Az OSX Maverick óta minden képernyőnek külön menüpontja is lehet)

Ha rendelkezünk Apple TV-vel, akkor az AirPlay segítségével kiküldhetünk egy 2. képernyőt a TV-re is.

 

Apple Setup ND Photo 20100701

 

Milyen adapterekre lehet szükség Mac-eken?

Ez attól függ, hogy milyen Mac-et használunk és milyen típusú monitort akarunk csatlakoztatni. Az Apple igen sok különböző portot helyezett el az iMac-eken és a Macbook-okon az évek alatt.

– Mini Display Port. A 2008-ban megjelent port egy megfelelő adapterrel képes VGA, DVI és HDMI jeleket is kezelni.

– Thunderbolt. A 2011-ben megjelent Thunderbolt pont ugyanúgy néz ki, mint a Mini Display port és visszafelé kompatibilis is vele. Ha a port mellett ott van egy kis, Thunderbolt szimbólum, akkor Thunderbolt portról lesz szó. A porthoz használható Mini DisplayPort adapter, de használható az Apple Thunderbolt-Gigabit Ethernet adaptere és a Thunderbolt-FireWire adaptere is bizonyos monitorokhoz. Az újabb Mac modelleken már találkozhatunk Thunderbolt 3 és USB-C portokkal is.

Milyen adapterekre lehet szükség az új monitoron?

A legtöbb harmadik fél által gyártott monitor VGA, DVI vagy HDMI portokkal fog rendelkezni. A DVI használata előnyösebb, mint a VGA abban az esetben, ha nincs HDMI, mert ez egy digitális jel és magasabb minőséggel rendelkezik. A Mini DisplayPort-DVI adapter lesz a szükséges ebben az esetben.

Természetesen nincs manapság már újonnan gyártott monitor, mely ne rendelkezne HDMI-vel. Előnye a DVI-vel szemben, hogy 8 csatorna hangot is visz, míg a DVI csak videójelet. Sajnos az Apple nem gyárt Mini Display port-HDMI adaptert, így ez a megoldás elég kicsit trükkös lesz, viszont Thunderbolt 3-ról megooldható a dolog egy USB-C Digital AV Multiport adapterrel, amely Thunderbolt 3-mal felszerelt Mac-et enged csatlakoztatni HDMI-s eszközhöz.

További adapterek, amelyekre szükség lehet a Mini DisplayPort-VGA, Mini DisplayPort-DVI és az USB-C VGA Multiport adapter, amely általában projektorokkal használatos.

A virtuális gépek használatát már jópáran ismerhetik a Windows oldaláról, azonban a nemrég megjelent szoftvereknek köszönhetően már Linux-on is van lehetőségünk ilyenekkel bíbelődni, ami jó hír a szoftverfejlesztőknek és talán még az átlagos Linux felhasználónak is!

A virtuális gépek lehetővé teszik, hogy futtassunk egy operációs rendszert mindössze egy ablakban a Linux rendszer asztalán. Ezek azért hasznosak, mert tesztelhetünk rajtuk más operációs rendszerre készített szoftvereket, kísérletezhetünk új operációs rendszerekkel és használhatunk ’’sandbox’’ szoftvereket is. Linux-on számos minőségi virtuális gép szoftver közül választhatunk, amelyek ráadásul ingyenesek is, csupán az operációs rendszer telepítőjére lesz szükség, amely Linux esetében szintén ingyenes.

Mi is az a virtuális gép?

Egy olyan szoftver, amely létrehoz egy komplett virtuális gépet virtuális hardverekkel. Ez a ’’gépezet’’ egy alkalmazásként fog futni egy ablakban a jelenlegi rendszerünk alatt. Egy telepítő CD-t vagy képfájlt boot-olhatunk a virtuális gépbe és a telepítő azt fogja hinni, hogy ez egy igazi gép, mivel a virtuális gép minden jellegével rendelkezik a valóságos, fizikai gépnek. Bármikor, amikor használni szeretnénk a virtuális gépet, csak meg kell nyitnunk az alkalmazást és dolgozhatunk vele egy külön ablakban a jelenlegi rendszer mellett.

Az adatok a virtuális gépről egy virtuális merevlemezen tárolódnak egy nagy, több Gigabájtos fájlban. Ez a fájl egy valódi merevlemezként kerül bemutatásra az operációs rendszernek, így nem kell a particionálással sem szórakozni, mint amikor két operációs rendszert szeretnénk telepíteni egymás mellé.

A virtuális gépeknek számos rendkívül hasznos és komoly felhasználásuk van, különösen Linux rendszereken. Lehetővé teszik, hogy más operációs rendszerekkel kísérletezzünk a jelenlegi felülírása nélkül. Ez azt jelenti, hogy egy új Linux disztrót bármikor kipróbálhatunk következmények nélkül, hiszen csak feltelepítjük a virtuális gépre. Ez Windows terén is igaz volt. Amikor például a Windows 8 és a rövid életű Windows 9 kijött, akkor elkerülhettük a fő rendszerünk instabilitását és egyszerűen kipróbálhattuk az új Windows-okat virtuális gépen.

A virtuális gép azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos operációs rendszerekre exkluzív szoftvereket is használhassunk. Ha tehát Windows felhasználók vagyunk, de szeretnénk Linux-os programokkal dolgozni, akkor telepítünk egy Linux disztrót (Ubuntu, Linux Mint, stb.) egy virtuális gépre és már használhatjuk is a programokat. Mac felhasználók szintén használhatják ezt a módszert, hogy Windows-os vagy Linux-os programokat futtassanak.

Linux

A virtuális gép egyik legnagyobb előnye, hogy el van ’’kerítve’’ (sandbox) a gép többi részétől. Ez azt jelenti, hogy a virtuális gépben használt szoftverek nem jutnak ki onnan és nem tudnak babrálni a tényleges géppel. A Sandbox ezáltal lehetővé teszi a kevésbé stabil operációs rendszerek és szoftverek biztonságos futtatását is.

Aki még nem használt virtuális gépet, mindenképp érdemes kipróbálnia!

Vírusok a Mac-en. Mire kell számítani? Kell antivírus?

Megfordulnak a vírusok Mac-es gépeken is? Szükségem van antivírusra? A rövid válaszok azok, hogy igen (és nem) és igen (és nem).

Nagy általánosságban azt mondják már manapság a Mac-ekre, hogy biztonságosak. Ezt egyrészt arra vezetik vissza, hogy a vírusokat írók kevesebb vírust írnak Mac-ekre, mert abban a tudatban élnek, hogy kevés ember használja őket. A Mac operációs rendszer ráadásul Unix alapú, amely rendelkezik néhány beépített biztonsági funkcióval. Az Apple ráadásul számos egyéb módszert is alkalmaz, amelyek kihívássá teszik a Mac gépek támadását. Ilyen a Gatekepper, amely blokkol minden olyan szoftvert, amelyet az Apple digitálisan nem írt alá és engedélyezett. Ennek ellenére a veszély még mindig ott van, hogy gépünket támadás érheti.

A Windows Update (Windows frissítések) igen sok változáson ment keresztül a Windows 10-ben. Ezek közül a legnagyobb egy igen agresszív megközelítés afelé, hogy mindenki ’’up to date’’ legyen. A Windows 10 ezen kívül peer-to-peer alapú BitTorrent letöltéseket is fog alkalmazni a jövőben a frissítések eljuttatására a felhasználókhoz.

Sok, a Windows-ba integrált alkalmazás, mint például a Microsoft Edge böngésző és egyéb univerzális alkalmazások a Windows Store (Windows bolt)-on keresztül automatikusan fognak frissülni. Ez a Windows Update-től különálló folyamat.

A Vezérlőpult oldali kezelőfelület eltávozott

 

A Windows 8-ban két módszer is lehetőségünkre állt a frissítések kezeléséhez. Az egyik a PC beállítások ablak volt, a másik pedig a jó öreg Vezérlőpult. Ebből a Windows Update interfész eltávolításra került és ezentúl a Windows Frissítéseket ezentúl a Frissítés és Biztonság menüpont alatt fogjuk megtalálni, amelyhez a gépházból juthatunk el. Ez az egyetlen interfész, ahol megtekinthetjük a frissítéseket a Windows 10-ben.

 

A frissítések mind automatikusan települnek, és nem válogathatunk, hogy melyekre van szükségünk.

 

A Windows Frissítések interfészre való ellátogatás alkalmával egyetlen opció fogad minket: Frissítések keresése. A gombra kattintással a Windows megkeresi a legújabb frissítéseket és telepíti azokat, ha még nem lennének installálva. A Windows ettől függetlenül automatikusan is keresi és telepíti a legújabb frissítéseket.

Az eddigi Windows verziókkal ellentétben a Windows 10-ben már nincs lehetőség arra, hogy kiválasszuk, mely frissítéseket akarjuk telepíteni. A biztonsági frissítésektől a Windows Defender és az opcionális frissítéseken át a driver frissítésekig minden automatikusan telepítésre kerül. Az egyetlen opció, amelyet változtathatunk az az, hogy a Windows frissítésekor az egyéb Microsoft termékek frissítései is megjelenjenek e. Ennek segítségével kikapcsolhatjuk a frissítéseket a Microsoft Office és egyéb Microsoft termékek számára.

A Windows ’’Professzionális’’ típusú verzióiban lehet késleltetni a frissítéseket.

 

A Home (Otthoni) típusú rendszereken egyáltalán nem lehet elodázni a frissítéseket, de a professzionális Windows rendszereken van egy ’’Frissítések elhalasztása’’ opció az előbb említett speciális beállítások menüpontban, ahol a Windows frissítések találhatók. A biztonsági frissítéseket ellek ellenére is automatikusan megkapja ez a rendszer is, azonban a ’’feature’’ frissítéseket el lehet odázni pár hónappal. De nem örökké…

Ez ennek érdekében jött létre, hogy a céges, valamint a munkahelyi számítógépek stabilabbak legyenek és a rendszeradminisztrátorok tesztelhessék az új frissítéseket a gépeken, mielőtt tényleg használatba állítják azokat. A Windows 10 Professional-ra való frissítéssel ez a funkció elérhető lesz a Home userek számára is, azonban előbb utóbb mindenki megkapja az összes frissítést.