Telepítéskor

Nem írom le a teljes telepítési folyamatot, csak a particionálás rész érdekel minket jelenleg. Megadhatjuk kézzel, hogy mennyi helyet kívánunk az Ubuntunak adni a lemezből a fenti csúszkán, felhasználhatjuk a teljes lemezt a telepítőre bízva a beállításokat és megadhatjuk saját kézzel is a felosztást. Nekünk a leg utolsó lehetőség kell ennek a feladatnak a végrehajtásához.

Lemezhely előkészítése

Válasszuk tehát a “Partíciók saját kezű megadása (haladóknak)” lehetőséget, majd nyomjunk a tovább gombra. A következő ablakban egy felsorolást fogunk találni a számítógépünkben lévő merevlemezekről (/dev/sda, /dev/sdb stb.), ha csak egy van, akkor /dev/sda néven fog megjelenni. Kattintsunk rá egyszer, majd nyomjuk meg a bal alsó sarokban található “Új partíciós tábla…” feliratú gombot!

Új partíció hozzáadása

Megjelenik egy szabad terület nevű sáv, a mérettel együtt (ez megegyezik a merevlemez kapacitásával). Kattintsunk rá és válasszuk a Hozzáadás gombot lent (pirossal bekeretezve a fenti képen).

Fájlrendszer megadása

Megjelenik a Partíció létrehozása nevű ablak, ahol beállíthatjuk a készülő hely adatait. Válasszuk az “Elsődledes” lehetőséget, az “Eleje” lehetőséget és a Cserehely-et a használatnál. A méretet állítsuk a RAM (rendszermemória) duplájára, ezt megabájtban tehetjük meg. 3 gigabájt, vagy több RAM esetén már nem szükséges a duplázás. A csatolási pont opció ezek után nem lesz beállítható (mert nem kell). A cserehely a számítógépen használt programok éppen nem használt fájljait tárolja, ezzel helyet szabadít föl a memóriában, gyorsabbá téve azt. Nyomjunk az OK-ra, ha ezzel készen vagyunk, majd ismét válasszuk a Hozzáadás-t. Ugyancsak állítsuk Elsődlegesre és Eleje opcióra a beállítót, de most 8-15 gigabájt közötti értéket adjunk meg a méretnél! Most az operációs rendszer partícióját hozzuk létre. A programok is ide települnek, de ezek nem foglalnak túl sok helyet. Ügyeljünk arra, hogy ismét megabájtokban kell megadni a méretet!

• 8 gigabájt = 8192 megabájt
• 10 gigabájt = 10240 megabájt
• 15 gigabájt = 15360 megabájt

Fájlrendszernek az Ubuntu az Ext4-et ajánlja föl, ezt így is hagyhatjuk. A csatolási pontot viszont át kell állítani “/”-re, a lenti képen ez látható, hogy hol.

Csatolási pontok

Ha ezt megtettük, nyomjunk ismét OK-ot. Már van lapozófájl és rendszerpartíció, most érünk a lényeghez, a saját mappánk külön rakásához. Harmadjára is válasszuk a Hozzáadás gombot, itt az Elsődleges és most a Vége opciót. Az új partíció méretét nem is kell átírni, hiszen az összes megmaradt hely felhasználásra kerülhet, ezt a rendszer be is állította már. A használatnál ismét hagyhatjuk az Ext4-et, és csak a csatolási pontnál kell átállítani a lehetőséget “/home”-ra. Így a saját mappánk, képeink, beállításaink egy esetleges újratelepítés után biztonságban lesznek. Az elkészült partíciós tábla hasonlóképpen fog kinézni (persze nagyobb merevlemezeken a /home partíciója jóval nagyobb értéket fog mutatni).

Az elkészült partíciós tábla

Ez után nyomjunk a tovább gombra és folytassuk a telepítést a megszokott módon!

Újratelepítéskor

Az újratelepítésnél ismét a “Partíciók saját kezű megadása (haladóknak)” opciót kell választani. Az fentebb látható képhez hasonló kiosztást fogunk látni. Jelöljük ki a “/”-jelű partíciót, majd kattintsunk a jobb egérgombbal és válasszuk az adatok módosítása opciót. Állítsuk be ismét az Elsődleges, Eleje lehetőségeket, a fájlrendszert adjuk meg ismét, vagy hagyjuk Ext4-en, ha netalántán a rendszer nem ismerné föl hogy ez a “/” csatolási pont, akkor állítsuk be kézzel ismét. A formázás opciónál lévő kis négyzetet pedig jelöljük be, majd nyomjunk OK-ot. Most a “/home”-ot jelöljük ki, majd jobb egérgombot nyomjuk le és válasszuk a módosítás lehetőséget. Állítsuk be az előző telepítésnél használt fájlrendszert (ha a rendszer nem állítaná be magától), ha a csatolási pont nincs beállítva, akkor állítsuk ismét /home-ra. Vigyázzunk, itt nehogy bejelöljük a formázás lehetőséget, mert akkor elveszik minden adatunk megint! Ha végigment az újratelepítés, akkor az előzőleg használt témánk fog fogadni, az adataink a saját mappánkban. A programok ugyan elvesznek, de a beállításaik nem, így ha újratelepítünk például egy böngészőt, akkor a beállított könyvjelzőink benne lesznek.

Erre volt is nagyban lehetősége, meg szüksége is, hiszen munkahelyén Windows környezetben dolgozott, otthon Ubuntu Linux volt a gépén és nagymamája egy pár meleg zokni helyett tavaly iPhone-t rakott a fa alá. (Ez utóbbi elsőre nem melegítette a lábát, de aztán rájött a helyes használatra.) Berci a legfontosabb fájlokat szerette volna mindig magánál tartani, ezért hát mindent rámentett a pendrive-jára. Ennek előbb a kupakja veszett el, de ez még elviselhető, hiszen ennél fontosabb volt, hogy a fájlok megvoltak. Egy óvatlan nagymosásban azonban hiába használta a legkorszerűbb port, mely a színeket még ragyogóbbá tette a nadrágján, a zsebében felejtett usb-kulcsból alaposan kimosta az utolsó bitet is.

Ekkor döntötte el, hogy technológiai ugrást eszközöl és páros lábbal beleugrik a cloudba. Rátalált a Dropboxra, melyet a PC Magazine egyik cikkében a legegyszerűbb és legelegánsabb fájl-szinkronizáló eszköznek nevezett.

Ezzel Bertalan nem vitatkozott.

Dropbox nyitólap Linux alatt

A letöltés nagyon egyszerű volt, a honlap azonnal az operációs rendszernek megfelelő csomagot ajánlotta fel. Látható, hogy a Windows, a Linux és a Macintosh egyaránt támogatott, mi több, az iPhone-ra és iPod Touch-ra is van app.

Linux csomagok

Dropbox Windowsra

Dropbox iPhone-ra

Jó munkához idő kell. Munkahelyen nem játszunk. Ezeket a közhelyeket szem előtt tartva Berci otthon próbálta ki először a rendszert. Letöltötte a megfelelő .deb csomagot, majd telepítette az Ubuntura.

.deb csomag letöltése

A folyamat végén az Alkalmazások -> Internet menüben meg is jelent a Dropbox kis ikonja.

Dropbox az alkalmazások listájában

Rákattintott.

Itt kicsit meglepődött.

Hiába van ugyanis az alkalmazás telepítve, minden felhasználónak külön kell a saját mapparendszerébe integrálni a Dropbox könyvtárát.

Bertalan démont tölt le

Ez persze érthető, tűnődött Berci, miközben a letöltést jelző sáv mozgását követte szemével és százalékosan egyaránt.

8%-os démon

Alapos ember lévén azt már elolvasta a honlapon, hogy Dropboxos fájljai egy központi tárhelyre is felkerülnek, ahol 2GB helyet használhat ingyen. Ennek örült. Minden egyes gép, melyre feltelepíti ezt az alkalmazást, ezt a helyet fogja majd felkeresni és megtekinteni, hogy történt-e valami változás a legutóbbi bejelentkezés óta, valamint ide fognak kerülni azok a változások, melyeket a saját gépén elkövetett. Immár nagyon kíváncsi volt a működésre.

El is indult a dolog!

Még nincs Dropboxom

A Dropbox használatához meg kell adni néhány adatunkat. Bertalan szépen meg is adta. A végén még a gépnév is a listára kerül, ez azonosítja majd a szinkronizálás során a gépeket.

Telepít a Száj

A beállítás során végigmehetünk egy bemutatón, de Berci ezt átugorja.

Ugrás!

A beállítás végén még eldönthetjük, hogy hova kerüljön a Dropbox mappája, alapértelmezésben ez a Linux alatt a /home mappa alá kerül: /home/szajbertalan/Dropbox. Bármit helyezünk a Dropbox mappába, azt a démon szinkronizálja a többi olyan gépünkkel, amire szintén telepítettük a Dropboxot. (Fúrógépre még nem megy fel.)

Vége a beállításnak

Ez van már a kezdetekkor a Dropbox mappában

A Photos mappában a telepítésnél már van néhány szép kép ( sajnos Bertalan képe nincs közöttük).

A Public mappa nagyon hasznos, az ebben tárolt fájlokat könnyedén megoszthatjuk bárkivel, elég egy jobb egérkattintás és egy URL címet kap az adott dolog, amit bárkinek elküldhetünk. Hurrá!

Mindeközben az értesítési területen megjelenik a kis doboz, ami mellett a kis zöld pipa azt mutatja, hogy minden fájl szinkronizált állapotban van a Dropbox mappánkban. Ezt a mappát kell feltölteni a fontos fájlokkal. Berci haladéktalanul meg is tette ezt.

Minden rendben

És hogy néz ez ki egy olyan gépen, amire nem tettem fel a Dropboxot? Egy kávéházban? Egy könyvtárban? Nézze meg az ember egy böngészővel!

A webes felületre érkezve a bejelentkezés után ilyen kép fogad minket. Ha végigsétálunk a felkínált  6 pontot, akkor még 250 MB tárterületet kapunk.

Ez a Dropbox egy tárterület-szátyár! Kalandra fel megabájt-pecérek!

Webes felület

A Recent events fül a mostanában történt változásokat osztja meg az angolul tudókkal.

A Files fül a fájljainkat listázza, melyeket innen is elérhetünk és letölthetünk. Tehát ezt megtehetjük bárhonnan, ahol internet kapcsolat van.

A Sharing fülre kattintva mappákat oszthatunk meg más Dropbox-felhasználókkal. Vagy most készítünk egy új mappát, vagy egy már létező mappát osztunk meg. Bertalan hirtelen ötlettől vezérelve létrehoz egy új mappát, amit majd megoszt barátjával, Darabos Barnával.

Micsoda Mappanév!

Osztom Barnával!

A közös mappa birtoklására meghívja Barnát, ehhez a meghíváshoz azonban személyes üzenetet is írhatna. Bertalan elég műveletlen az ilyen fogalmazásokhoz, így ezt az udvariassági dolgot ezúttal is mellőzi.

Száj Bertalan sikeresen telepítette a Dropboxot az Ubuntu Linuxot futtató gépére. Ezen felbuzdulva iPhone-jára is feltette, majd a munkahelyén a Windows XP-re is. Itt örömmel látta, hogy hasonlóan pofon egyszerű a telepítés és a Dokumentumok mappában már meg is jelent a My Dropbox nevű mappa, ami bőszen szinkronizálni kezdett. Minden fájl, amit otthon bemásolt a Linux Dropbox mappájába, az itt is megjelent. Az XP-n! Varázslat!

Ebben a pillanatban Berci sikongatások közepette semmisítette meg egyébként is használhatatlanná vált pendrive-ját.

ABSOLUTE BROKEN LINK!- kiabálta a roncsokon ugrálva…

Dropbox az XP-n

… és boldogan figyelte, ahogy a jobb alsó sarokban a vírusirtó és az akkumulátor kis ikonja mellett dolgozgatott a kis kék doboz.

Dolgozik a szinkronstúdió

Mi jöhet még? – tette fel a teljesen felesleges kérdést Bertalan.

Felteszem otthon a Virtualboxban lévő XP-re is! Mekkora ötlet!

És feltette.

Virtualbox – Dropbox duett

Berci immár úgy érezte, hogy kezében van a Dropbox. De milyen jó lenne még néhány lehetőség! Micsoda fejlesztési irányok lehetnek még ebben!

Ekkor vette észre a drágám, hogy az új lehetőségekről immár szavazni is lehet a Dropbox felhasználói között. A Votebox pont erre jó. Távoli megsemmisítés lopott laptop esetére, e-mailen keresztüli feltöltés és társai!

Ötletroham a Dropbox kapcsán

Már azt hitte, hogy csúcsrajáratta a Dropboxot, mikor kapott egy fülest, hogy bármilyen telefon böngészőjén keresztül elérheti a saját fiókját. Ennek hallatlanul megörült és máris vett egy BAR-MY-N típusú telefont, hogy ezt ki is próbálhassa. Begépelte a http://m.dropbox.com sort és máris egy ilyen kép fogadta. Jaj, de örült!

Telefonos Öröm

Bertalannak hirtelen eszébe jutott az ördögi gondolat, hogy mi lenne, ha venne egy új pendrive-ot és tenne rá Dropboxot.

Mert ezt is lehet.

Na, most kicsit azért leült gondolkozni…

(A bejegyzés elkészítésekor használtam a Dropboxot.)

Indítsuk el a Lomtalanítót a Rendszer, Adminisztráció alól.

Rendszer, Adminisztráció menü

Be fogja kérni a jelszavunkat a program, azt adjuk meg neki.

Miután elindult a program, megkeresi azokat a fájlokat, programokat, amiket el lehet távolítani. Ez attól, függően, hogy mennyi adat és telepített program található a gépünkön elég sokáig is eltarthat.

Ha a program megtalálta a törölhető dolgokat, csak kattintsunk a Tisztítás gombra.

Lomtalanító takarítás előtt

A Lomtalanító kér egy megerősítést, hogy biztos törölheti e ezeket a dolgokat. Itt kattintsunk az Igen gombra a folytatáshoz.

Megerősítés kérése takarításhoz

Elkezd dolgozni a program…

Lomtalanít a lomtalanító

Ha kész a takarítás, akkor a listáról eltűnnek a korábban ott látott törölhető fájlok. Ennyi volt a takarítás, be is zárhatjuk a programot.

Kész a takarítás

A letiltást egy házirend módosítással érhetjük el.

Indítsuk el a Helyi csoportházirend-szerkesztőt. Ehhez csak a Start menü gyorskeresőjébe (vagy a Futtatásba XP esetén) írjuk be: gpedit.msc

gpedit.msc keresése

Majd a Helyi csoportházirend-szerkesztő ablakában a bal oldali fán keressük meg a  következő helyet: Felhasználó konfigurációja > Felügyeleti sablonok > Windows-összetevők > Windows Intéző

(angol Windows esetén: User Configuration > Administrative Templates > Windows Components > Windows Explorer)

Majd itt bal oldalt a házirendek között kattintsunk kettőt a CD-írási funkciók eltávolítása (Remove CD Burning features) házirendre.

Windows Intéző házirendek

Majd a házirend legyen Engedélyezve (Enable)

CD-írási funkciók eltávolítása házirend

OK gombra kattintva mentjük a módosítást, majd kiléphetünk a házirend szerkesztőből.

Ne töprengjünk sokat rajta, hanem vegyük elő az Ubuntu egy hasznos segédprogramját, mellyel egyszerűen megnézhetjük, hogy melyik mappa mennyit foglal a lemezen.

Screencast

Az Alkalmazások, Kellékek menüpont alól indítsuk el a Lemezhasználat-elemző segédprogramot.

Alkalmazások, Kellékek menü

Indításkor rögtön láthatjuk, hogy a rendszerbe felcsatolt merevlemezeken mennyi a használt terület aránya.

Lemezhasználat-elemző elindulása

A menüsorban négy gombot találunk:

• Saját könyvtár: A home mappánkban lévő lemezhasználatot nézhetjük meg
• Fájlrendszer: a / (root, gyökér) mappa, tehát az egész fájlrendszer lemezhasználatát
• Mappa: Általunk kiválasztott mappa
• Távoli mappa: Távoli, hálózaton elérhető hely

Kattintsunk a Saját könyvtár gombra először. Egy kis töltés után láthatjuk, hogy adott mappák mennyi helyet foglalnak a lemezen. Jobb oldalt kördiagramban is láthatjuk (százalékarányosan) az adott mappák (és azok almappái, stb.) helyfoglalását.

Lemezhasználat a home mappában

Ha a kördiagramban rávisszük egy területre az egeret, kiírja, hogy melyik mappához tartozik az a szelvény.

A bal oldali mappa nézetben belemehetünk almappákba is, és akkor azok almappáinak helyfoglalását is láthatjuk, valamint az adott mappához tartozó kördiagrammot.

Ugyanúgy működik a Fájlrendszer valamint Mappa gombra kattintás esetén is. Távoli mappa gombra kattintás után meg kell adnunk a távoli elérés adatait (szerver, stb.), de utána az is ugyanúgy működik.

Sokféle megoldás van az ilyen átmeneti (szükségtelen, stb.) állományok törlésére. Most a BleachBit nevű alkalmazást fogom bemutatni Ubuntu 9.04 alatt.

A program az átmeneti fájlok mellett az Adobe Reader, APT, Bash, Beagle, Chromium, Epiphany, Firefox, Flash, GIMP, Google Earth, Java, KDE, OpenOffice.org, Opera, RealPlayer, Second Life viewer, Skype, VIM, XChat, Yum stb. programok fájljait is karban tudja tartani.

A program megtalálható az Ubuntu tárolójában is (bleachbit néven), azonban egy elég régi verzió (9.04 esetén a program 0.3.1-es verzióját tartalmazza, míg a legújabb 0.5.2).

Töltsük le akkor a program weboldaláról a legfrissebb verziót:

• BleachBit for Ubuntu 9.04
• BleachBit for Ubuntu 8.10
• BleachBit for Ubuntu 8.04

További Linux disztribációkhoz (Mandriva, Fedora, SUSE, stb.) is elérhető telepítő a program letöltési oldalán.

A program telepítése a szokásos módon megy. Azonban mivel az Ubuntu észreveszi, hogy a tárolóban megtalálható már ez a csomag (igaz, az régebbi) figyelmeztet minket.

BleachBit telepítése gdebivel, Ubuntu alatt

Telepítés után a programot az Alkalmazások, Rendszer menü alól tudjuk indítani.

Két bejegyzés jött létre a programhoz, a BleachBit nevűvel indíthatjuk hagyományosan, míg a BleachBit as Administrator nevűvel root jogokkal.

Alkalmazások, Rendszereszközök menü, benne a BleachBit programmal

Indítsuk el a programot (ne root jogokkal). Első indításkor a Preferences (Beállítások) ablak fogad minket.

Kattintsunk nyugodtan a Bezárás gombra. A gyári beállítások megfelelőek.

BleachBit: Preferences

A program bal oldali részén tudjuk beállítani, hogy mely alkalmazás milyen részét törölje (Ügyeljünk arra, hogy a Firefoxnél lévő Places a Kedvenceket jelöli!).

Ha rákattintunk valami a listán, akkor jobb oldalt leírja, hogy az adott beállítás mit takar (sajnos angolul).

A Preview (Előnézet) gombra kattintva kapunk egy listát a törlendő fájlokról.

Preview

A végleges törléshez kattintsunk a Delete (Törlés) ikonra.

Figyelmeztet minket a program, biztos véglegesen töröljük e a fájlokat. Kattintsunk a Törlés gombra a folytatáshoz.

Törlés megerősítése

És le is törölte a fájlokat…

A jobb oldali panel alján láthatjuk a Total size után, hogy mennyi helyet szabadított fel a program.

Törlés kész

Szerencsére a legtöbb esetben ezek a törlések még visszavonhatóak, mivel a fájl fizikailag még ott van a háttértáron.

Most egy kis parancssori programot mutatok be, amivel hatékonyan állíthatunk helyre fájlokat, igaz csak az, amit a program ismer.

Telepítsük a foremost nevű csomagot. Akár Synapticból a már megismert módon, vagy terminálból:

sudo apt-get install foremost

A programot terminálból (parancssori felületen) tudjuk használni.

Nem bonyolult a program használata így se, csak meg kell adnunk, hogy milyen típusú állományt (állományokat) szeretnénk visszaállítani és melyik meghajtón.

Nézzük milyen típusú fájlokat támogat (alapértelmezetten, gyárilag)

• jpg, jpeg
• gif
• png
• bmp
• avi
• ex
• mpg
• wav
• riff
• wmv
• mov
• pdf
• ole
• doc
• zip – Ebbe beletartozik az összes zippel tömörített, nem .zip fájl is. Ilyen pl. az odt fájl.
• rar
• htm
• cpp (C forrásfájl)

JPEG kép visszaállítása a /dev/sda1 meghajtóról. Ha más formátumot szeretnénk visszaállítani, akkor a jpeg szót írjuk át a megfelelő típusra.

sudo foremost -t jpeg -i /dev/sda1

Több típus is megadhatunk, ekkor ezeket vesszővel válasszuk el egymással

sudo foremost -t zip,rar -i /dev/sda1

És, hogy milyen partíciók vannak a rendszerünkben?

Azt megtudhatjuk a mount parancs kiadásával.

mount

Valami hasonlót fogunk látni:

mount

Nézzük az első sort:

/dev/sda1 on / type ext3 (rw,relatime,errors=remount-ro)

Az első oszlop jelenti, hogy mi a partíció elérési útja (a fizikai meghajtók /dev mappában találhatóak, ami nem /dev-vel kezdődik, azzal nem kell foglalkoznunk). Az sda1 azt jelenti jelen esetben, hogy az első SATA (vagy SCSI) merevlemez (az a betű miatt, a második sdb lenne, stb.) 1. partíciója (ez a szám). Az on szócska után láthatjuk, hogy hová van csatlakoztatva a partíciót. Jelen esetben ez a /, tehát root partíciót. A type után láthatjuk a fájlrendszer típusát, ez jelen esetben ext3.

Lehetőségünk van nem csak merevlemez, hanem valami image fájlban is keresni (pl. egy dd-vel lementett merevlemezképben)

A megtalált fájlokat egy output nevű mappába teszi. A műveletről készít az output mappába az audit.txt fájlba egy összesítést (naplót).

Ha már van output mappa (mert nem először indítjuk a programot), akkor a -T paramétert is adjuk meg.

sudo foremost -t jpeg -T -i /dev/sda1

Szerencsére ezek a fájlok helyreállíthatóak. Ami a legfontosabb, hogy letörlés után (vagy mikor észrevesszük) ne használjuk az adott memóriakártyát, pendriveot, merevlemezt, mivel ha az operációs rendszer (vagy a fényképezőgép) adatokat ír az előzőleg letörölt fájlok helyére nem garantált a visszaállítás sikere.

Ehhez a FreeUndelete nevű, otthonra ingyenesen elérhető programot fogjuk igénybe venni.

A program képes NTFS 1.0 (Windows NT), NTFS 2 (Windows 2000, XP, és újabb), FAT32, FAT16, FAT12 (hajlékonylemez) fájlrendszerekről adatokat visszaállítani.

A minél jobb visszaállítás sikere érdekében, ajánlott egy másik gépen elvégezni a visszaállítást, úgy, hogy a saját gépünkből kiszereljük a merevlemezt (amennyiben arról a partícióról törlünk adatokat, melyre a Windows telepítve van).

Töltsük le a program telepítőjét, majd telepítsük azt.

A program telepítése egyszerű, elég csak végig nyomkodni, mindenhol jó az alapértelmezetten felkinált beállítások.

FreeUndelete licenc elfogadása

A program elindítása után a bal oldalon láthatjuk a meghajtókat. Kattintsunk arra a meghajtóra, melyen szeretnénk visszaállítani törölt fájlokat. Majd ezután a fentebb lévő Scan X: gombra (ahol X: a meghajtó betűjel)

FreeUndelete program kezelőfelülete

A Scan gombra kattintás hatására a program elkezdi átnézni a meghajtót. Ha kész a vizsgálat, akkor belistázza azokat a fájlokat, és mappákat, melyekben törölt fájlok vannak, vagy melyeket töröltek.

Itt tallózzuk ki azt a fájlt, vagy mappát, amit szeretnénk visszaállítani.

Most a példa kedvéért kitöröltem pár fájlt véglegesen a Lomtárból, valamint közvetlenül (tehát a lomtár kihagyásával, a SHIFT+DEL billentyűkombinációval) a Képek mappából.

Ha a Lomtárból szeretnénk visszaállítani, akkor a meghajtó gyökerében lévő RECYCLER mappába nézzünk bele. Azonban itt nem fogjuk az eredeti fájlneveket látni, csak egy Windows által kiosztott fájlnevet.

Ha betallóztuk azt a fájlt vagy mappát amit vissza szeretnénk állítani (több fájlt is kiválaszthatunk egy mappából, úgy mint ahogy azt az Intézőben megszoktuk), akkor az Undelete selected file(s) to résznél lévő Browse gombra kattintva tallózzuk be azt a helyet, ahová a program visszaállítsa a törölt fájlokat (lehetőség szerint ez egy másik meghajtó legyen, mint ahonnét visszaállítunk!)

Undelete selected file(s) to

Majd kattintsunk az Undelete gombra a visszaállítás elkezdéséhez.

Ha kész a visszaállítás, kapunk egy összegzést, hogy hány mappát és fájlt sikerült a programnak visszaállítania.

Összegzés a visszaállításról

Most már megtaláljuk a visszaállítás helyének megadott útvonalon a visszaállított fájlokat.

És, hogy miért jó a titkosítás? Külső eszközeinket bármikor ellophatják vagy elhagyhatjuk (kicsi pendriveok esetén ez nagyon könnyen előfordulhat), azonban ha az adatok titkosítva vannak rajta, más nem fogja tudni olvasni a rajta lévő adatokat.

Természetesen ennek hátránya is van, ugyanis titkosított adatok esetén a beolvasás után dekódolni kell azokat, ami igénybe veszi a CPU-t, azonban mai gépekben rendelkezésre áll ekkora tartalék.

A Bitlocker titkosítás általában 10% teljesítmény többletet jelent a processzor számára.

Sajnos Windows Vista és XP alatt csak olvasni fogjuk tudni az adatainkat, írni nem.

Screencast

(a hangerő csúszka melletti négy kifelé mutató nyílra kattintva teljes képernyőn nézheted)
Letöltés (AVI, 1280×800, 24,59 MB)

Bitlocker To Go titkosítás bekapcsolása

Csatlakoztassuk a titkosítani kívánt külső eszközt, majd menjünk be a Számítógépbe és kattintsunk jobb egérgombbal az eszközön. A helyi menüből válasszuk a Bitlocker szolgáltatás bekapcsolása… menüpontot.

Külső merevlemez helyi menüje

Elindul egy varázsló, ahol ki kell választanunk a védelem módját. Választhatunk jelszavas védelmet, vagy smart kártya (intelligens kártya) alapú védelmet (amennyiben rendelkezünk ilyesmivel).

Általában a jelszó alapú védelem elég, azonban használjunk bonyolult jelszavakat!

Jelszó megadása titkosításhoz

A következő lépésben kinyomtathatjuk vagy elmenthetjük a helyreállítási kulcsot. Erre akkor lehet szükség, ha elfelejtjük a jelszót amit az előző lépésben beállítottunk, ugyanis a helyreállítási kulcs segítségével jelszó (vagy smart kártya) nélkül is visszafejthetőek az adatok.

Mindenképpen mentsük el vagy nyomtassunk ki a kulcsot, azonban ezt őrizzuk megfelelően biztonságos helyen!

Helyreállítási kulcs mentése, nyomtatása

A következő lépésben még egyszer rákérdez a Windows, hogy biztos titkosítjuk e a meghajtót. A Titkosítás indítása gombra kattintva indul el maga a titkosítás folyamata.

Titkosítás indítása

Maga a titkosítás a meghajtó sebességétől és a rajta lévő adatok méretétől függően nagyon sokáig eltarthat.

Titkosítás…

Kész a titkosítás

Titkosítás után ha megnézzük a Számítógépben, akkor a meghajtó ikonjánál egy lakat jelenik meg.

Lakat

Adatok elérése

Ha legközelebb csatlakoztatjuk megint a meghajtót, akkor automatikusan felbukkan egy ablak, ami a jelszó iránt érdeklődik. A használathoz meg kell adni azt.

Ha ezen a gépen nem szeretnénk mindig jelszót beírni (és az a meghajtó, melyen a Windows van, Bitlockerrel szintén titkosítva van), akkor pipáljuk be a Mostantól a zárolás automatikus feloldása opciót.

Jelszó megadása használathoz

Amíg nem írjuk be a jelszót, a Számítógépben is egy zárt lakat ikonja lesz a meghajtónak.

Lakat zárva

Ha elfelejtettük a jelszót, akkor kattintsunk az Elfelejtettem a jelszót linkre, majd tallózzuk be vagy írjuk be a helyreállítási kulcsot.

Jelszó megváltoztatása

A titkosítási jelszót megváltoztathatjuk, ha jobb egérgombbal kattintunk a meghajtóra és a helyi menüből a Bitlocker-alapú titkosítás kezelése… opciót választjuk.

Majd itt válasszuk ki a meghajtó feloldásához használt jelszó megváltoztatása menüpontot.

Titkosított meghajtó kezelése

Titkosítás feloldása

A titkosítás feloldásához menjünk a Vezérlőpultba, itt a Rendszer és biztonság részbe, majd ezen bekül BitLocker meghajtótitkosítás linkre kattintsunk.

Itt láthatjuk felsorolva meghajtókat. A titkosítás kikapcsolásához csak kattintsunk a megfelel meghajtó meletti Titkosítás kikapcsolása szövegre.

Bitlocker To Go kikapcsolása

Majd feljön egy figyelmeztető ablak, itt kattintsunk a Meghajtó visszafejtése gombra.

Bitlocker To Go kikapcsolása

Ezután visszafejti az adatokat a Windows, ami hasonlóan mint a titkosítás, sok ideig eltarthat.

Régebbi Windows esetén…

Ha csatlakoztatjuk a meghajtónkat egy Windows Vista vagy Windows XP SP3-at futtató számítógéphez, akkor láthatjuk, hogy nem látunk semmit a meghajtónk tartalmából, csak pár Bitlockerhez tartozó fájlt.

Ha magától nem indulna el semmi, akkor indítsuk el a meghajtóról a Bitlocker To Go.exe fájlt, ami feltelepíti a szolgáltatást korábbi Windowsokra, így már úgy tudjuk olvasni az adatokat mint Windows 7 esetén.

ps ax | grep vmware-vmx

Ebből a parancsból látszik az összes futó vmware instance, az is amit kitöröltem. A PID érdekes ebből a kimenetből ami az első oszlopban van. Legyen ez a PID 7482

# rendszergazdáknak kell lennünk
sudo -s
cd /proc/7482/fd

A PID helyére a megfelelő process folyamatazonosítóját kell behelyettesíteni, amelyiket vissza akarjuk állítani.

Itt sok minden lehet, nyílván amik meg vannak nyitva, de minket az érdekel csak amit letöröltünk:

ls -l | grep "deleted"

1 root root 64 Jul  4 12:20 110 -> /var/lib/vmware/machines/SunSXDE108/564dd1b5-f9ab-bf9b-9b90-3e2cf1f85348.vmem (deleted)
1 root root 64 Jul  4 12:20 126 -> /var/lib/vmware/machines/SunSXDE108/SunSXDE108-s001.vmdk (deleted)
1 root root 64 Jul  4 12:20 127 -> /var/lib/vmware/machines/SunSXDE108/SunSXDE108-s002.vmdk (deleted)
1 root root 64 Jul  4 12:20 128 -> /var/lib/vmware/machines/SunSXDE108/SunSXDE108-s003.vmdk (deleted)
1 root root 64 Jul  4 12:20 129 -> /var/lib/vmware/machines/SunSXDE108/SunSXDE108-s004.vmdk (deleted)
1 root root 64 Jul  4 12:20 130 -> /var/lib/vmware/machines/SunSXDE108/SunSXDE108-s005.vmdk (deleted)
1 root root 64 Jul  4 12:20 131 -> /var/lib/vmware/machines/SunSXDE108/SunSXDE108-s006.vmdk (deleted)
1 root root 64 Jul  4 12:20 17 -> /var/lib/vmware/machines/SunSXDE108/vmware.log (deleted)
57 -> /tmp/vmware-root/ram0 (deleted)

Ha nem egyértelmű, hogy melyik fájlra mutatnak a linkek, adjuk ki a következő parancsot. (by kajastancos)

file *

Az első oszlop a fájl azonosítója. A második oszlop mondja meg, hogy mi az a fájl valójában (szimbolikus link..). Harmadik oszlop pedig a fájl, amire mutat az azonosító.

Innen egyszerűen visszaállíthatóak, csak a tartalmukat másoljuk ki egy másik file-ba. (A példában szereplő 110-es szám annak a fájlnak az azonosítója, amit vissza szeretnénk állítani.)

cat 110 > /backup/budacsik/SunSXDE.vmem

Szerencsére ez a megoldás nagyon jól működik :)

Youtube videók lementése

(by BaT)
Az elv ugyan az. Amíg nézzük, és a Firefox “fogja” addig az épp nézett video a /tmp alatt leledzik Flashxxxxxx néven. Ezt átmásoljuk a saját könyvtárunkba, átnevezzük mondjuk valami.flv-re és nézhetjük.
! Fontos azonban, hogy akkor másoljuk magunkhoz, ha már letöltődött az egész videó :)

Windows Vista esetén ilyen beállítás már nincs, azonban kerülőúton, az árnyékmásolatok által elfoglalt hely beállításával beállítható ez az érték.

Alapesetben legalább 300 MiBájt üres terület kell a Rendszer-visszaállító működéséhez és a lemezterület 15% is elfoglalhatja.

Indítsunk el egy rendszergazdai jogú parancssort (ebben fogunk dolgozni).

Ehhez a Start menü keresőjébe írjuk be, hogy cmd, majd a találaton kattintsunk jobb egérgombbal és válasszuk a helyi menüből a Futtatás rendszergazdaként opciót.

Parancssor futtatása rendszergazdaként

Mennyi helyet foglalnak a rendszer-visszaállító pontok?

Legelőször nézzük meg, hogy mennyi területet foglalnak el jelenleg a rendszer-visszaállítási pontok.

Írjuk be a parancssorba a következő parancsot:

vssadmin list shadowstorage

Itt meghajtóra lebontva láthatjuk, hogy mennyi területet foglalnak le a visszaállítási pontok.

Árnyékmásolatok mérete

• Az árnyékmásolatok tárolására használt hely: Ennyit használnak a visszaállítási pontok
• Az árnyékmásolatok tárolására lefoglalt hely: Ennyi területet foglalt le előre a Windows a meghajtón
• Az árnyékmásolatok tárolására használható hely legfeljebb: Maximum ekkora területet foglalhat le

Maximális méret beállítása

A következő paranccsal tudjuk meghajtónként beállítani a területet:

vssadmin resize shadowstorage /on=[meghajto:] /for=[meghajto:] /maxsize=[méret]

Ahol a [meghajto:] az adott meghajtót jelenti, a [méret] pedig a maximálisan lefoglalható területet.

Egy példa, ahol a C: meghajtóra, maximálisan 2GiBájtra állítom be:

vssadmin resize shadowstorage /on=C: /for=C: /maxsize=2GB

Ha ezután kiadjuk a

vssadmin list shadowstorage

parancsot, láthatjuk, hogy a maximális érték az általunk beállított lett.

Rendszer-visszaállítás új maximális mérete

Ilyen fájlok létrehozását, kiírását jóformán mindegyik kereskedelmi CD/DVD író program támogatja, azonban létezik jópár kicsi, egyszerű, ingyenes program is erre a célra.

Most a ISO Recorder nevű programot fogom bemutatni. A program telepítője MSI formátumba van (így hálózaton is telepíthető egyszerűen), mérete nincs 1 MiBájt.

Letöltés

Töltsük le a nekünk megfelelő verziót:

• Windows XP RTM és SP1: ISORecorder v1
• Windows XP SP2 és SP3: ISORecorder v2 32 bit, ISORecorder v2 64 bit
• Windows Vista és Windows 7: ISORecorder v3 32 bit, ISORecorder v3 64 bit

Telepítés

A program telepítése nagyon egyszerű, Next-Next-Finish jellegű.

Használat

A program beépült a helyi menükbe. Így amikor egy ISO fájlon kattintunk jobb egérgombbal, megjelenik a bejegyzése. Alapértelmezetten (ha más ilyen program nincs), akkor az ISO fájlokra kettőt kattintva a program nyílik meg.

ISO fájl kiírása

Keressük meg a kiírandó (előzőleg letöltött, átmásolt) CD vagy DVD képfájlt. Kattintsunk rá kettőt az ISO fájlra, mire bejön a ISORecorder program.

Itt kiválaszthatjuk a Recorder részben, hogy melyik CD/DVD írót szeretnénk használni, valamint a Recording speed részben, hogy milyen sebességgel írjuk meg a lemezt.

Ha mindent beállítottunk, csak kattintsunk a Next gombra az írás elkezdéséhez.

Ha bepipáljuk az Ejext after burn jelölőnégyzetet, akkor az írás végeztével kiadja a lemezt a meghajtóból.

ISO fájl kiírása

ISO fájl létrehozása

A program segítségével létrehozhatunk saját lemezeinkről is ISO képfájlokat.

Rakjuk be a CD/DVD meghajtóba a bemásolni kívánt lemezt, majd a CD/DVD meghajtón (A Sajátgépben, Számítógépben) kattintsunk jobb egérgombbal és a helyi menüből válasszuk a Create image from CD/DVD opciót.

ISO fájl létrehozása

A To: részbe tallózzuk be, hogy hova és milyen néven szeretnénk menteni a fájlt, majd kattintsunk a Next gombra, hogy elkezdje a felmásolást. Ha kész, akkor a Finish gombra kattintva léphetünk ki.

ISO fájl mentési helyének megadása

CD/DVD lemásolása

Le is másolhatjuk akár adat CD vagy DVD lemezünket. Helyezzük a másolandó lemezt a meghajtóba, majd a Sajátgépen/Számítógépben kattintsunk jobb egérgombbal a meghajtón, és válasszuk a Copy CD to CD opciót.

Copy CD to CD

Majd ugyanúgy, ahogy ISO fájl kiírásánál, itt is kiválaszthatjuk az írót (ha csak egy meghajtónk van, akkor nem kell), majd a Nextre kattintva felmásolja a lemez tartalmát, ezután pedig bekéri az üres lemezt és kiírja azt.

Helyezzünk be írható lemezt

ISO létrehozása mappából

Lehetőségünk van mappából létrehozni ISO fájlt is. Ehhez csak kattintsunk jobb egérgombbal a kívánt mappára, és válasszuk a helyi menüből a Create ISO image opciót.

Create ISO image file

Majd válasszuk ki, hogy hova mentsük az ISO fájlt a Target résznél. Ezután Next a másoláshoz.

ISO fájl készítése mappából

Mikor lehet ilyesmire szükség? Például ha az Ubuntu, vagy Windows telepítésekor túl nagyra méreteztünk egy partíciót és ezt szeretnénk most lecsökkenteni. Vagy csak szeretnénk kipróbálni egy másik operációs rendszer és annak szeretnénk létrehozni üres területet.

Figyelem! Minden lemezzel való művelet megkezdése előtt készítsünk biztonsági mentést fontos adatainkról!

A számítógépet (hacsaknem külső USB-s merevlemezt szeretnénk particionálni) az Ubuntu Live CD-ről indítsuk (én most egy Ubuntu 8.04 lemezzel fogok dolgozni). Ha elindult a rendszer, akkor menjünk a System menübe, majd itt az Adminisztrációba és válasszuk a Partition Editor menüpontot.

System, Adminisztráció menü

Erre elindul a GParted nevű alkalmazás. A program ablakában láthatjuk a merevlemezünk (vagy ha több van, akkor a jobb felső sarokban választhatjuk ki, hogy melyikét) tartalmát, a rajta lévő partíciókat. Felől láthatjuk csíkként, grafikusan, míg alatta listában. Ha a listában valamelyik partíciónk előtt egy kulcs van, akkor azt a rendszer csatlakoztatta (Live CD esetén a swap partíciót csatlakoztatja a rendszer).

GParted

Ha ilyen csatlakoztatott partícióval szeretnénk dolgozni, akkor előbb le kell csatlakoztatni azt. Ehhez csak kattintsunk rá jobb egérgombbal, majd válasszuk az Umount (adatpartíció esetén) vagy a Swapoff (swap partíció esetén) menüpontot. Extended partíciókat nem kell lecsatlakoztatni!

Partíciók leválasztása

Partíció átméretezéséhez csak kattintsunk jobb egérgombbal az átméretezendő partícióra, majd válasszuk a Resize/Move menüpontot

Jobb egérgomb a partición

Majd vagy a csúszka segítségével húzzák az új méretre a partíciót, vagy a Free Space Preceding mezőbe írjuk be, hogy a partíció előtt mennyi üres hely legyen vagy a Partition Space following mezőbe, hogy utána mennyi üres hely legyen, MiBájtban. Ha beállítottuk az új méretet, akkor kattintsunk a Resize/Move gombra.

Particio új méretének megadása

Ekkor GParted ablakában megjelenik egy lista, ahol az elvégzendő műveleteket láthatjuk. Mivel ilyenkor még a program nem hajtja végre az átméretezést, hanem csak feljegyzi a feladatok közé. Ha más partíciót is át szeretnénk méretezni, akkor tegyük meg azt is.

Végrehajtandó műveletek

Majd, hogy végrehajtsa a GParted a műveleteket, a menüsorból kattintsunk az Apply (Alkalmaz) gombra.

GParted: Menüsor

A program megkérdezi, hogy biztos folytatjuk e.

Figyelmeztetés művelet végrehajtása előtt

És elkezdődik a műveletek végrehajtása.

Átméretezés folyamatban

Ha kész az átméretezés, akkor a program azt kiírja. Ezután már csak zárjuk be a GPartedet, és indítsuk újra a számítógépet.

A partíció átméretezéséhez Windows XP alatt nincsen beépített eszköz, azonban létezik rengeteg ingyenes (és fizetős) megoldás a feladatra. Ebben a leírásban én most az EASEUS Partition Manager 3.0 Home Edition nevű programot fogom használni. A program otthoni használatra ingyenes.

Figyelem! Minden lemezzel való művelet megkezdése előtt készítsünk biztonsági mentést fontos adatainkról!

Telepítés

Először töltsük le a programot erről a linkről (7,94 MiBájt). A letöltött fájl egy zip fájl, így először ki kell csomagolnunk a fájlt.

Ha kicsomagoltuk a EPMSetup.exe fájlt, akkor indítsuk el a program telepítését. A telepítés alatt minden beállítás maradhat az, amit a program felajánl, így csak végig kell nyomkodni a telepítőt.

EASEUS telepítése

Program használata

Ha elindítottuk a programot, akkor a program ablakában láthatjuk a gépünkben lévő merevlemezeket, az azokon lévő partíciókat és egy menüsort, ahol a partíciókkal kapcsolatos műveletek gombjai vannak.

A számítógépben lévő lemezek és azokon lévő partíciók

Ahhoz, hogy egy partíción műveleteket végezhessünk (átméretezhessük, törölhessük, stb.) előbb rá kell kattintani a partícióra, majd utána a menüsorból kiválasztani a megfelelő művelet gombját.

Átméretezéshez a menüsorból a Resize/Move gombra kattintsunk.

Resize/Move gomb

A megnyíló ablakban tudjuk a partíción méretét megváltoztatni. Vagy beírjuk a Partition Size mezőbe a partíció új méretét (ami nem lehet kisebb a partíción lévő adatok mennyiségénél, plusz ügyeljünk arra, hogy a meglévő Windowsnak maradjon elég hely), vagy a partíció elejénél és végénél lévő csúszkát megfogjuk és arrább húzzuk. Ha beállítottuk a partíció új méretét, kattintsunk az OK gombra.

Partíció új méretének megadása

A programban már látszik a most létrehozott üres terület, azonban maga az átméretezést még nem hajtotta végre a program. Így, ha meggondolnánk magunkat, vagy valamit elrontottunk, elég ha a Discard (elvetés) gombra kattintunk, és minden visszaáll az eredeti állapotára.

Ha azomban biztosak vagyunk a dolgunkban, akkor kattintsunk az Apply gombra.

A program megkérdezi, hogy biztos folytatni szeretnénk, és kiírja, hogy hány műveletet fog végrehajtani.

Végrehajtandó műveletek száma

Majd kapunk egy figyelmeztetést, hogy az elvégezendő műveletet csak újraindítás után (mikor még a Windows nem töltődött be) tudja végrehajtani. Kattintsunk a Yes gombra az újraindításhoz, és a művelet végrehajtásához.

A művelet csak újraindítás után végezhető el

Ha meggondolnánk magunkat, még lehetőségünk van a műveletet megszakítani egy ESC gomb lenyomásával.

Még megszakíthatjuk a műveletet

Elkezdődik az átméretezés… Ha készen van vele a program, akkor újraindul a számítógép és már az új partíció méret fogad minket.

Átméretezés folyamatban

Esetleg kapunk a Windowstól egy üzenetet, hogy befejezte az új hardver telepítését. Itt (ha kéri) az Igen gombra kattintva engedélyezzük a Windows XP újraindítását.

Felismert hardver telepítése

Windows Vista esetén ez egyszerűen, a beépített megoldásokat használva is megoldható.

Figyelem! Minden lemezzel való művelet megkezdése előtt készítsünk biztonsági mentést fontos adatainkról!

Kattintsunk a Start menüre, majd itt jobb egérgombbal a Számítógépre és a helyi menüből válasszuk a Kezelés menüpontot.

Start menü

Mivel a művelethez rendszergazdai jogok kellenek, ezért a Windows a beleegyezésünket kéri a folytatáshoz.

UAC

A Számítógép-kezelés ablakában kattintsunk a bal oldali listában a Lemezkezelésre. Itt láthatjuk, hogy milyen meghajtók, adathordozók vannak a számítógéphez csatlakoztatva és azokról információkat is láthatunk.

Lemezkezelés

Kattintsunk az átméretezendő partíción jobb egérgombbal (akár a listában, akár az ablak alsó felében látható csíkokban), majd a helyi menüből válasszuk ki, hogy kicsinyíteni (Kötet zsugorítása) vagy megnagyobbítani (Kötet kiterjesztése) szeretnénk. Amennyiben az adott partíció az egész lemezt elfoglalja, csak kicsinyíteni tudunk rajta (de csak akkora méretre, amekkora üres hely van a partíción).

Lemezkezelés: Helyi menü a partíción

Kötet zsugorítása (csökkentése)

A Zsugorítás ablakban láthatjuk, hogy mekkora a partíció mostani mérete, mennyi üres hely található rajta és mekkora lesz a mérete a kicsinyítés után.
Itt adhatjuk meg, hogy mennyivel (MiBájtban megadva) szeretnénk csökkenteni a partíció méretét. Pl. ha van egy 100 GiBájtos partíciónk, és szeretnénk mellé felrakni az Ubuntut, amihez 10 GiBájt terület ajánlott, akkor a zsugorítandó lemezterület méretéhez 10240 értéket írjuk be.

Zsugorítás

Majd a folytatáshoz kattintsunk az Zsugorítás gombra. Ekkor a Windows elkezdi átméretezni a partíciót. Ez a művelet a csökkentendő lemezterület függvényében akár sokáig is eltarthat. Ha kész az átméretezés, akkor láthatjuk az új üres helyet.

A felszabadult hely

Kötet kiterjesztése (növelése)

Ha a Kötet kiterjesztését választottuk, akkor egy varázsló fog elindulni. A varázsló második lépésében azt adhatjuk meg, hogy melyik lemezre és mekkora méretben növelhetjük meg a partíciót (itt kötet néven szerepel). Ajánlott, hogy csak arra a lemezre növeljük meg a méretét, ahol a partíció található, ugyanis ha több lemezre szétnyújtjuk, akkor az egyik lemez meghibásodása esetén az egész partíciót (és a benne lévő adatok is) elveszik.

A Válassza ki a területet.. mezőben adhatjuk meg, hogy mennyit szeretnénk a mostani partícióhoz hozzáadni.

Partíció nagyobbítása

Majd látunk egy összesítést a műveletről, és a Befejezés gombra kattintva elkezdi a Windows megnövelni a partíciót. Ez a művelet hamar végrehajtódik.