Hogyan?

A Cairo Dock egy OS X szerű dock, indítósáv, ha úgy tetszik.

Szinte teljes mértékben képes kiváltani a bármelyik GNU/Linux-os panelt, mivel nem csak indítóikonokat, de a megnyitott programokat és órát és értesítési felületet is tartalmaz

Gnome, KDE3-4, Xfce -n is futtatható.

Ha egyszerű módon szeretnénk megosztani másokkal az általunk hallgatott zenéket, netán saját internetes rádiót akarunk létrehozni, akkor nincs más dolgunk, mint telepíteni a Nullsoft által fejlesztett Shoutcast névre hallgató rádiószervert. Ennek telepítését most Debian Linuxra fogom bemutatni, de bármilyen más rendszeren is működésre bírhatjuk.

Valószínűleg itthon még meglehetősen kevés ember szaladgál a legújabb iPhone csodával de egyszer eljön ez az idő is. Ha mégis van ilyened akkor valószínűleg szeretnéd szinkronizálni egy zenelejátszóval. Elméletileg a rhytmbox alkalmas lenne a feladatra de mégsem megy. Ebből a leírásból megtudhatod hogyan javítsuk ki a hibát.

A mikroblogolás méltán népszerű, hiszen ha csak annyit szeretnél megosztani másokkal hogy éppen milyen filmet néztél meg a moziban akkor azt egy mondatban is le lehet írni. Pont erre találták ki a mikroblogot. Blogolni tudsz weben keresztül és találtak ki erre a feladatra különböző klienseket is. Egyike ennek a Pino ami ismeri mind a twittert mind az ident.ca-t is. Ez utóbbit preferálom én is.

A következő leírásban bemutatom röviden, hogyan tudunk egy alap Gentoo rendszert feldobni gépünkre, vagy egy virtuális gépre.

Nos, amennyiben valakinek kedve támadt a sziszi leírása alapján telepíteni eme nagyszerű rendszert és esetleg ezt egy noteszgépen tette volna meg, vagy wifin keresztül szeretne az internethez kapcsolódni, itt egy kis segítség a wifi beizzítására.
Lehetőségünk van mind karakteres, mind grafikus shellen kapcsolódni vezeték nélküli hálózatokhoz.

Arch-használók túlnyomó többsége KDE-vel nyomul, úgyhogy a birkaszellem jegyében én is azt használtam hónapokon kersztül. Azután gondolva a jövőre, ugyanis egy netbook(mini-notebook/sub-notebook) vásárlása tervbe van véve. Ezekről meg mindenhol azt lehet olvasni hogy ilyen lassú, meg olyan gyenge, csak netezésre jó, meg kicsi a kijelző, meg harmatos a teljesítménye, meg estébé. Úgyhogy előrelátásból(kétségbe estem hogy nem fog menni a KDE rajta meg akkuidőnek nem fog jót tenni) elkezdtem felépíteni egy desktopot ami eléggé minimalista, nem zabál erőforrást és még szép is. No, meg stabil; nem úgy mint egyes DEk.

A héten kezem közé került egy első generációs netbook, azaz az ASUS agyréme, a 701es kisgép amiről nem mondható el hogy erőforrásokban gazdag, a 667Mhzes Cerka procival és fél giga rammal, továbbá a 4G-s tárolóegység sem túl rózsás. Hát az Openbox úgy futott mint egy álom, és maradt még majdnem 2G tárhely. Memóból 20%ot kajált, CPU terhelés csak 1-2% volt.

Ebben a leírásban bemutatom hogyan lehet szépséget csinálni a szörnyetegből a’ la GTK-s alkalmazásokat simítani a Qt-s felületbe.

Nos, sokan szembesültek azzal hogy KDE alatt a GTK-s alkalmazások nem néznek ki valami jól. Nemrégiben telepítettem az openSUSE legújabb változatát. Felfigyeltem arra hogy a Firefox milyen szépen belesimul a KDE4es környezetbe. Elhatároztam utánajárok. Mivel az openSUSE igencsak tétlen volt amíg böngésztem a megoldás után, így hát gondoltam megdolgoztatom egy kicsit a

sudo rm -rf /

paranccsal, hiszen úgyis olyan unszimpatikus.

Ebben a bejegyzésben a yaourt nevű programról fogok írni.
Sok kezdő Arch használó panaszkodik meg kétségbe esik hogy nincsen a csomagkezelőnek GUIja.

Utána megismerik a yaourt-ot. Panaszkodás abbamarad. :)

Néha adódik a helyzet hogy egy adott gépre kell telepíteni egy rendszert de annak nincs lemezmeghajtója vagy netán egyszerre sok gépre kell felpakolni a cuccost.

Nálam adódott a helyzet, kaptam egy 701es kis gépet, hogy csináljam meg mert el van romolva. Mondani sem kell hogy Windows XP volt rajta… Nagyszerű. ODD nincs, USBről bootolni képtelen, se SD kártyám se olvasóm hozzá, se semmi. Csak egy nyomorult RJ-45ös csatlakozó. Ennyit erről. Hallottam pár dolgot a PXEről, de semmi konkrétat.