Hogyan?

Adatainkról (dokumentumok, szerver esetén a hálózati szolgáltatások adatai) rendszeresen végezzünk mentést, mivel így megakadályozható (vagy minimalizálható) az adatvesztés mértéke. Hiába rakjuk a rendszerünket pl. RAID5 kötetre, ez csak hardveres hiba ellen véd, azonban emellett ott van még az a lehetőség, hogy adataink egy szoftveres hiba vagy véletlen (vagy épp szándékos) törlés áldozata lesz. Nagyobb mennyiségű adatot érdemes külső merevlemezre, vagy hálózaton egy másik gépre menteni (hosszú távú adatmegőrzéshez a DVD nem ajánlott), esetleg szalagos meghajtóra.

Ebben a leírásban azt mutatom be, hogy hogyan kell a Windows Server 2008 beépített mentési szolgáltatását beállítani, használni rendszeres mentéshez, egy második lemezre (persze a cél eszköz bármi lehet).

A Windows Server 2008 esetén (hasonlóan mint a Windows Vistában) a rendszert bővíthetjük új nyelvekkel, az úgynevezett LIP (Language Interface Pack) csomagokon keresztül. Már elérhető a magyar MUI csomag is, amit letölthetünk a Microsoft weboldaláról.

Sok újdonság érkezett a Microsoft legújabb, 2008-as szerver operációs rendszerével. Az elkövetkező napokban egy cikksorozat keretében különböző funkciókat megvalósító (pl. webszerver, Active Directory) szervereket fogok bemutatni, Windows Server 2008 Standard alapokon.

A bemutatáshoz a Microsofttól ingyenesen letölthető (Standard, Enterprise) próba változatot fogom használni. Az innét letölthető verziót aktiválás és kód megadása nélkül lehet telepíteni, és 60 napig használni. Ha a 60 nap nem elég, háromszor lehet újrakezdeni a 60 napos periódust (KB 948472), tehát összesen 240 napig használhatjuk. Ez idő után le kell törölni, vagy meg kell megvásárolni!

Mire jelent megoldást?

Ritka de kerülhetünk olyan helyzetbe mikor nincs kéznél sem CD-rom sem floppy maghajtó csak egy UTP kábelt fogadni képes hely figyel a számítógépben. Az én esetemben is hasonló probléma ütötte fel a fejét, volt itthon egy laptop aminek a CD-romját akárhogy is erőlködtünk nem tudtuk működésre bírni. Floppy nincs, külső usb interfésszel rendelkező CD meghajtó sok pénzt emésztene fel, így egy lehetőség maradt hálózatról telepíteni a rendszert. Abban az esetben is jó szolgálatot tehet ez a módszer ha több gépre kell föltelepítenünk ugyanazt az operációs rendszert. Semmi más nem kell hozzá mint egy Ubuntu operációs rendszert futtató számítógép szélessávú internetkapcsolattal. Mindemellett a művelethez segítségül fogjuk hívni a PXE (http://en.wikipedia.org/wiki/Preboot_Execution_Environment) erejét és a DNSmasq egy egyszerű dns és dhcp kiszolgáló képességeit.

A leírás feltételezi, hogy a szervert már előtte megfelelően (a saját szájízünk szerint) telepítettük és megfelelően beállítottuk. A szerveren root jogokkal kell rendelkeznünk, így a legegyszerűbb ha a sudo -s paranccsal szerzünk egy root jogú konzolt.

MySQL

Telepítsük a MySQL-t

apt-get install mysql-server mysql-client libmysqlclient15-dev

A “New password for the MySQL “root” user:” kérdésre adjuk meg a MySQL root felhasználó jelszavát (ennek nem kell megegyeznie a rendszer root felhasználónak jelszavával)

Ebben a leírásban egy alap Ubuntu Server 7.10 kiszolgálót telepítek, a távoli elérés végett OpenSSH-val.

Az Ubuntu Server telepítéséhez ajánlott egy legalább 400 MHz-es CPU, és legalább 128 MiBájt RAM, valamint legalább 2 GiBájt üres hely (ez a feltelepített összetevőktől is függ!). Természetesen minél nagyobb processzorunk, és minél több memóriánk van annál jobb.

Ebben a leírásban egy egy hálókártyával és egy merevlemezzel rendelkező kiszolgáló alapot fogunk telepíteni. Először töltsük le az Ubuntu Server telepítő cd-jét, majd írjuk ki azt. A telepítendő számítógépet úgy kell konfigurálni, hogy CD-ROM-ról induljon. A számítógép neve gaia, és a teszt.local tartományba van (tehát a gép teljes neve gaia.teszt.local), IP címe 192.168.64.1 lesz.

Ebben a leírásban egy egyszerű levelező szervert hozunk létre virtuális felhasználókkal, ahol a felhasználók MySQL adatbázisban tárolódnak, így egyszerűen lehet kezelni őket.

A szerverrel a felhasználók a megfelelő azonosítás után távolról is küldhetnek levelet, a postafiókokra kvóta lesz érvényben (ez alapból nincs a Postfixben!).

A leírásban a szerver IP címe 192.168.0.100, a szerver neve pedig server1.example.com lesz.

FTP szerver esetén célszerű a felhasználókat a rendszer falhasználóitól elkülönítve, valamilyen adatbázisban tárolni. Jelen esetben MySQL adatbázisban lesznek a felhasználók tárolva, és az FTP szolgáltatást a PureFTPd végzi. Mivel egy FTP szerver nem FTP szerver kvóta és sávszélesség kezelés nélkül, ezért az is lesz eme képzeletbeli szerverben.

Telepítsük a Vsftpd kiszolgálót:

sudo apt-get install vsftpd

Ez telepíti a vsftpd programot, valamint a függőségeit. Alapértelmezetten a /home/ftp/ mappa érhető el FTP-n keresztül, Anonymus felhasználóként.

Alapbeállítások

Nekünk most azonban ez nem jó, ezért letiltjuk a névtelen hozzáférést, és engedélyezzük a felhasználóknak, hogy FTP-n keresztül feltölthessenek fájlokat. A /etc/vsftpd.conf fájlt kell szerkeszteni:

sudo editor /etc/vsftpd.conf

Ebben a leírásban egy Samba tartományvezérlőt állítunk be Samba Web Administration Tool-al (SWAT), kis (250 felhasználóig) hálózathoz.