Hogyan?

A Cairo Dock egy OS X szerű dock, indítósáv, ha úgy tetszik.

Szinte teljes mértékben képes kiváltani a bármelyik GNU/Linux-os panelt, mivel nem csak indítóikonokat, de a megnyitott programokat és órát és értesítési felületet is tartalmaz

Gnome, KDE3-4, Xfce -n is futtatható.

A LAMP betűszó egy megoldásgyűjtemény, általában szabad és nyílt forrású szoftver (FOSS), melyet dinamikus weboldalak és szerverek futtatásához használnak. A név a következőkből származik:

• Linux egy Unix-szerű operációs rendszer.
• Apache HTTP Server, egy szabad szoftver/nyílt forrású webszerver.
• MySQL, egy többszálas, többfelhasználós SQL adatbázis-kezelő rendszer.
• PHP (PHP: Hypertext Preprocessor), az egy visszatekintésre alkalmas programozási nyelv, amit eredetileg dinakmikus weboldalak gyártására terveztek.

Ez a tutorial főként a LAMP telepítését mutatja be, és egy gyors beállítást.

Ha egyszerű módon szeretnénk megosztani másokkal az általunk hallgatott zenéket, netán saját internetes rádiót akarunk létrehozni, akkor nincs más dolgunk, mint telepíteni a Nullsoft által fejlesztett Shoutcast névre hallgató rádiószervert. Ennek telepítését most Debian Linuxra fogom bemutatni, de bármilyen más rendszeren is működésre bírhatjuk.

A mikroblogolás méltán népszerű, hiszen ha csak annyit szeretnél megosztani másokkal hogy éppen milyen filmet néztél meg a moziban akkor azt egy mondatban is le lehet írni. Pont erre találták ki a mikroblogot. Blogolni tudsz weben keresztül és találtak ki erre a feladatra különböző klienseket is. Egyike ennek a Pino ami ismeri mind a twittert mind az ident.ca-t is. Ez utóbbit preferálom én is.

Az utóbbi időben többen érdeklődtek, hogyan  lehet telepíteni, eltávolítani KpackageKit segítségével.

A következőkben a KpackageKit-tel való telepítést és eltávolítást nézzük meg.
A program a menüben a kedvencek között található meg.

A következő leírásban bemutatom röviden, hogyan tudunk egy alap Gentoo rendszert feldobni gépünkre, vagy egy virtuális gépre.

Arch-használók túlnyomó többsége KDE-vel nyomul, úgyhogy a birkaszellem jegyében én is azt használtam hónapokon kersztül. Azután gondolva a jövőre, ugyanis egy netbook(mini-notebook/sub-notebook) vásárlása tervbe van véve. Ezekről meg mindenhol azt lehet olvasni hogy ilyen lassú, meg olyan gyenge, csak netezésre jó, meg kicsi a kijelző, meg harmatos a teljesítménye, meg estébé. Úgyhogy előrelátásból(kétségbe estem hogy nem fog menni a KDE rajta meg akkuidőnek nem fog jót tenni) elkezdtem felépíteni egy desktopot ami eléggé minimalista, nem zabál erőforrást és még szép is. No, meg stabil; nem úgy mint egyes DEk.

A héten kezem közé került egy első generációs netbook, azaz az ASUS agyréme, a 701es kisgép amiről nem mondható el hogy erőforrásokban gazdag, a 667Mhzes Cerka procival és fél giga rammal, továbbá a 4G-s tárolóegység sem túl rózsás. Hát az Openbox úgy futott mint egy álom, és maradt még majdnem 2G tárhely. Memóból 20%ot kajált, CPU terhelés csak 1-2% volt.

Ebben a bejegyzésben a yaourt nevű programról fogok írni.
Sok kezdő Arch használó panaszkodik meg kétségbe esik hogy nincsen a csomagkezelőnek GUIja.

Utána megismerik a yaourt-ot. Panaszkodás abbamarad. :)

Néha adódik a helyzet hogy egy adott gépre kell telepíteni egy rendszert de annak nincs lemezmeghajtója vagy netán egyszerre sok gépre kell felpakolni a cuccost.

Nálam adódott a helyzet, kaptam egy 701es kis gépet, hogy csináljam meg mert el van romolva. Mondani sem kell hogy Windows XP volt rajta… Nagyszerű. ODD nincs, USBről bootolni képtelen, se SD kártyám se olvasóm hozzá, se semmi. Csak egy nyomorult RJ-45ös csatlakozó. Ennyit erről. Hallottam pár dolgot a PXEről, de semmi konkrétat.

FIGYELEM! A leírás feltételez némi rutint (ahogy maga az Arch Linux is), ezért nem leszek túlzottan szájbarágós. Csak egy kicsit.

Most eléggé Chakra-sra veszem a figurát és 3 részre bontom a telepítési útmutatót. Ahogy a Chakra Linuxnál úgy itt is lesz egy rész mely az alaprendszerért felel, a második rész a driverek, video és hangbeállításokat tartalmazza, végül a harmadik az asztali környezetért felelős.