Hogyan?

Többféle virtualizációs megoldással futtathatunk monitor, billentyűzet, X, stb. nélküli szerveren virtuális gépet. Többek között VirtualBoxszal is lehetőség van erre. Ezt a megoldást a VBoxHeadless komponens nyújtja, melynek segítségével a háttérben futtathatjuk a virtuális gépet terminálból, és magát a virtuális gépet hálózaton keresztül érjük el.

(a használat, virtuális gép létrehozása Windowson futó VirtaulBox esetén is ugyanígy megy)

A VHD (Virtual Hard Disk) a Microsoft VirtualPC virtualizációs programjának merevlemezkép fájlja. Tehát egy virtuális merevlemez.

Mostanában sokszor találkozhatunk ezzel a fájlformátummal a Windows 7 kapcsán. Azonban virtuális gépben könnyen gyárthatunk magunknak egy saját Windows kiadást, amit a következő módszerre rárakhatunk egy rendes Windows telepítő lemezre.

A Windows Server Core 2008 a Server 2008 egy olyan lecsupaszított változata, ami igaz, hogy csak pár feladatra jó, viszont cserébe sokkal kisebb erőforrás igénye van, kisebb helyet foglal, valamint mivel nagyon sok komponens hiányzik belőle (pl. explorer.exe) biztonságosabb is.

A Server Coréra telepített Hyper-V szerepkört telepítés után távolról, a Hyper-V Management Tools segítségével tudjuk majd kezelni (a program Windows Server 2008 és Windows Vista SP1 vagy újabb alá telepíthető).

A Hyper-V a Microsoft ingyenes virtualizációs megoldása, mely 64 bites Windows Server 2008 termékekre telepíthető.

A használatához a processzornak támogatnia kell a hardveres virtualizációt (Intel-VT vagy AMD-V), valamint a DEP (Data Execution Prevention, AMD-nél NX, magyarul: adatvégrehajtás-megtagadás) funkciókat.

A VMware Server segítségével ingyenesen (egy regisztrációt követően) jutunk egy nagyszerű virtualizációs megoldásra, melyet könnyen telepíthetünk Ubuntu rendszerünkre.

Néhány nappal ezelőtt már közzétettünk egy cikket a Windows 7-ben bemutatkozó új kompatibilitási szolgáltatással a Windows XP Mode-al kapcsolatban. Amint már említettem akkor is, a Windows XP Mode alapja egy host alapú virtualizációs megoldás jelen esetben a Virtual PC for Windows 7. Most, hogy hivatalosan is elérhető a Windows 7 RC verziója és ezzel együtt az új Virtual PC is, illetve az NDA sem köt már ezzel a termékkel kapcsolatban, szeretnék kicsit részletesebben kitérni a szolgáltatás bemutatására, ahogy azt a korábbi cikkben már ígértem.

A Virtualbox egy ingyenes, otthon is kényelmesen használható virtualizációt megvalósító alkalmazás. Segítéségével Ubuntu rendszerünkön (ezt gazdagépnek hívják) tetszőleges operációs rendszert, és azokon futó alkalmazásokat használhatunk, legyen szó akár DOS, Windows vagy Linux rendszerekről.

A Virtualboxot elérhetjük az Ubuntu tárolókból is, azonban itt nem a legfrissebb verziót találjuk, valamint a tárolóban egy OSE (open source edition, nyílt forráskódú verzió) változatot találunk, melyből azonban többek között hiányzik az USB, SATA támogatás (bővebben a Virtualbox oldalán olvashatunk erről). Ebben a hogyanban a Virtualbox legújabb (jelenleg 2.1.2), bináris formátumban elérhető verzióját fogom telepíteni és beállítani.

A leírás működik Gutsy, Hardy és Intrepid alatt is.

A kernel virtualizációs megoldás:
Manapság rengeteg virtualizációs megoldás elérhető Unix / Linux rendszerekre, ebből egyik a címben is említett kvm (http://kvm.qumranet.com/kvmwiki). A kernel virtual machine egy teljes virtualizációs megoldás (full virtualization solution) amely képes kihasználni az újabb processzorokban rejlő (AMD – V, Intel VT) hardveres virtualizáció képességet. Magában foglal egy betölthető kernel modult (kvm.ko). Kvm egy nyílt forrású alkalmazás mely a kernelben a 2.6.20 -as kiadástól érhető el. Üzemeltetéséhez szükséges a qemu (http://www.qemu.org) telepítése. (kvm nem keverendő össze a kqemu -val). A Kvm alkalmas egy adott linux operációs rendszeren virtualizált környezetben egy másik operációs rendszert futtatni. Azaz miközben a natív rendszer (host) fut a számítógépen addig képesek vagyunk egy másik rendszert indítani (guest) virtuális környezetben, mondhatni gép a gépben hatást érünk el. Egy nagyon egyszerű példa: elindítjuk az Ubuntut aztán az Ubuntuból futtatunk egy Windows operációs rendszert. Nagy előnye, hogy hordozható rendszert kapunk azaz kiírhatjuk dvd-re és magunkkal vihetjük bárhová. Persze használatához másik számítógépen is szükséges a rendszerigény címszó alatt felsoroltak.