Windows

Felmerülhetnek olyan esetek, amikor szükségessé válik, hogy a ’hosts’ fájlt szerkesszük gépünkön néha egy kisebb támadás vagy tréfa miatt, néha pedig annak érdekében, hogy igény szerint korlátozzuk az internetes és hálózati forgalmat a gépen.

A hosts fájlok már az ARPANET korszaka óta használatosak a gépeken. Ezek masszív régebben masszív fájlok voltak, melyek a névfeloldás sikeres kivitelezése érdekében jöttek létre.

A Microsoft ezeket a fájltípusokat megtartotta a modern személyi számítógép operációs rendszerében is, és a Windows-ban, valamint Linux-on igen kicsi az eltérés e fájlok jellege között. A legtöbb hosts fájl több bejegyzést is biztosít lehetséges loopback-ek, avagy visszacsatolások számára, melyek nagyjából így néznek ki:

’127.0.0.1 localhosts #loopback’

Az első komponens az, ahova vissza akarjuk irányítani a forgalmat, a második az, amelyet vissza akarunk írányítani, a harmadik pedig a komment.

Windows

A Windows 8 és 10 sajnos kicsit nehézkessé teszi, hogy elérjük ezt a fájlt, azonban így sem túl bonyolult. Először is szükségünk lesz egy notepad-re, avagy jegyzettömbre, erre egyszerűen rákeresünk a keresőre, majd jobb klikk az ikonra, és kattintsunk a ’futtatás rendszergazdaként’ opcióra! Ha ez megvan, akkor Fájl/Megnyitás, majd a mezőbe írjuk be a következőt:

’c:\windows\system32\drivers\etc\hosts’

A fájl meg is nyílik, és a szintaxisnak megfelelően meg is kezdhetjük a szerkesztést.

Ubuntu

Ubuntu 10.04 és a legtöbb Linux disztró alatt a hosts fájl egyszerűen szerkeszthető a terminálon keresztül. Használhatjuk természetesen kedvenc szerkesztőnket vagy kedvenc GUI szövegszerkesztőnket is. Az Ubuntu hosts fájlja az /etc/ mappában található, a főkönyvtár root-jában elérhető. A fájl szerkesztéséhez ’root’ formában kell megnyitni, mely a ’sudo’ parancs segítségével lehetséges. Írjuk be a következőt a terminálba:

’sudo vim /etc/hosts’

A megnyitás után a Windows-nál tapasztaltakhoz hasonlóan a szintaxisnak megfelelően már szerkeszthetjük is a fájlt és kedvünkre alakíthatjuk a számítógépen áramló netes és hálózati forgalmat. Linux-on van egy külön szekció az IP6 protokoll számára, a legtöbb feladathoz ez nem fog kelleni.

Linux

Érdekesség, hogy a Chrome például nem nagyon használja a hosts fájlt egyetlen operációs rendszer alatt sem. A hosts fájl remek lehetőség, hogy manuálisan blokkoljuk bizonyos oldalak elérését a számítógépen. Leginkább akkor jön kapóra, ha felnőtt tartalmakat szeretnénk fiatalok számára elérhetetlenné tenni.

A Windows 10 nem az egyetlen operációs rendszer, amit feltelepíthetünk számítógépünkre. A Linux például képes futni mindössze egy USB meghajtóról anélkül, hogy bármit változtatna a már meglévő rendszerünkben. Természetesen, ha gyakran szeretnénk hasznát venni, akkor viszont érdemes feltelepíteni a gépre.

Ha egy régebbi Windows vagy Linux installációt meg szeretnénk tartani, azonban a hardvert már kevésbé, akkor szerencsére van lehetőségünk ezt megtenni egy kis trükközéssel és egy virtuális géppel. Annyi a dolgunk, hogy az adott Linux vagy Windows partíciót konvertáljuk egy virtuális merevlemezzé és egy speciális virtuális gépeket kezelő programba, mint például a VMware, Hyper-V, Parallels vagy a VirtualBox bebootoljuk.

Mint jól tudjuk, a legújabb Windows már kint van egy ideje a piacon. Több száz millió felhasználóval rendelkezik és rendkívül népszerű a Windows 8 kudarca után. Most összevetünk két rendkívül népszerű operációs rendszert, a Linux-ot és a Windows-t, hogy kiderítsük, mely nyeri az oprendszerek leszámolását.

Természetesen a valóságban ez olyan, mintha almákat hasonlítanánk narancsokhoz. Az egyik egy nyílt forráskódú program, amely tulajdonképpen bármilyen hardveren elfuttatható, ha nagyon akarjuk, míg a másik egy szabadalmaztatott termék, amely egy jól ismert grafikus interfésszel rendelkezik és nem sokkal ezelőttig csak X86 (64 bit) alapú számítógépeken futott.