Android

Az előző részben megismerkedhettünk az API-k alapjaival és azzal, hogy mire is jók az API-k manapság. Ebben a részben megnézzük, hogy milyen hardveres funkciókat tudnak az API-k kezelni egyes eszközökön, valamint milyen egyéb lehetőségeket biztosítanak fejlesztők számára.

Az API-k arra is használhatók, hogy olyan szoftveres és hardveres hozzáféréseket vezéreljünk, melyekhez az adott applikációnak nem feltétlenül lenne hozzáférése. Ezért játszanak fontos szerepet az API-k az eszközök biztonsági beállításaiban is.

Ha például jártunk már olyan weboldalon, mely egy előugró ablakban hozzájárulást kért ahhoz, hogy megadjuk pontos helyzetünket, akkor az az adott oldal a böngészőnk geolokációs API-ját szeretné igénybe venni. A böngészők ezáltal teszik egyszerűbbé a fejlesztők számára a felhasználók helyzetének megismerését bizonyos alkalmazások működése érdekében. A böngésző ugyanis az API lefuttatásával elintézi a munka oroszlánrészét, tehát hozzáfér GPS-hez vagy közeli Wifi hálózatokhoz, hogy kiderítse pontos helyzetünket. A böngésző azonban csak az API-n keresztül tud hozzáférni olyan hardverekhez, mint a GPS, Wifi adóvevő, stb, tehát az API-k limitálják, hogy ki és milyen módon fér hozzá az adatokhoz.

Ugyanez az elv érvényesül a modern telefonos operációs rendszereken, mint az IOS és az Android, ahol az alkalmazások bizonyos hozzáférésekhez az API-k segítségével juthatnak hozzá. Azonban mi engedélyezzük minden esetben ezeket a hozzáféréseket. Ha egy alkalmazás hozzá szeretne férni a telefon kamerájához, akkor vagy engedélyezzük, vagy megtagadjuk a hozzáférést.

Vannak fájlrendszerek Mac-en, Linux-on és Windows-on is, melyek hozzáférési engedélyekkel működnek és ezek szintén API-kat használnak. Egy tipikus alkalmazásnak nincs hozzáférése a nyers fizikai merevlemezhez; a hozzáféréshez API-kat kell használnia.

Az API-k egyébként rengeteg egyéb feladatra is használatosak. Ha láttunk már olyan weboldalt, ahova egy Google Maps objektum volt beágyazva, akkor az a weboldal a Google Maps API-t használja erre a célra. Ha ezek az API-k nem léteznének, akkor a fejlesztőknek a saját térképüket kéne létrehozniuk és saját térképadataikat kéne megadniuk, ha egy térképobjektumot el szeretnének helyezni weboldalukon. És fordítva, pontosan az API-nak köszönhető, hogy a Google megszabhatja a beágyazás módját és a hozzáférést is a Google Maps-hez harmadik fél által készített weboldalakon, hogy konzisztens maradjon a külalak és a formula. Vannak további API-k, melyek Google fordításokat kérhetnek, Facebook és Twitter kommenteket ágyazhatnak be oldalakra. Az API-k világa tehát szinte végtelen!

Itt a Windows PC és a Mac alternatívája? A Chromebook-okról röviden.

A Chromebook egy ugyanolyan laptop, mint a jól megszokott Asus, Dell, Acer, és egyéb gépek. A különbség ott van viszont, hogy a Chromebook-on már eleve a Google saját operációs rendszere, a Chrome OS fut, mely igen sok fejlesztést kapott az elmúlt hónapokban, és már sokak szerint vetekszik a Windows és iOs operációs rendszerekkel.

Android

Android
Android

Nagyon sokszor megesik a számítástechnika világában, hogy bizonyos programokat megszoknak az emberek és utána egyszerűen nem hajlandóak áttérni az újabb verzióra. Biztos, hogy a kedves olvasók között is volt már olyan, aki legszívesebben kihajította volna valamelyik operációs rendszer legújabb verziója. Nincsen ez másként a telefonok világában sem. Nézzük meg, hogy hogyan is alakult az Android története:

A kezdetekben megszületett az Android 1.0, vagy „Apple pie”, melynek, valljuk be őszintén, hogy sem a kezelőfelülete, sem a teljesítménye nem volt megfelelő és nagyon sok bosszúságot okozott használat közben. Természetesen, ahogyan ez lenni szokott, pozitív tendencia következett és világra jött az Android 1.1. Azonban, ebben az esetben sajnos nem igazán beszélhetünk óriási áttörésekről, mert a kisebb problémák kijavításán kívül nem sok mindent tettek az Androiddal. Természetesen, ez után megtörtént a világrengető áttörés és megjelent az Android 1.5, melybe már nagyon sok újdonság bekerült és a használata is jóval kényelmesebb lett, mint az előző verzióké. Ennél a rendszernél, a képernyőváltások között már animációk szórakoztattak minket, illetve az A2DP Bluetooth csodás hatásait is érezhettük. Az Android 1.6 következett, de ahogyan az 1.1-nél, itt sem történtek óriási változások, egyszerűen csak javítgatták a programot és ellátták néhány kiegészítővel. Ezt követően ismét egy nagyot léptek a képzeletbeli lépcsőn és kiadták az Android 2.1-et, ami már jócskán többet tudott elöregedett társainál.…