Android

A legjobb jegyzetkészítő alkalmazások Androidra (1. rész)

A legjobbakkal is megesik, hogy hirtelen eszükbe jut valami, de nem írják le sehova emlékeztetőként, és el is felejtik, amikor pedig aktuális lesz, akkor csak megy a fejfájás miatta. Van néhány androidos alkalmazás, mely segítségével azonnal lejegyezhetjük tennivalóinkat pár mozdulat segítségével, ha éppen kéznél van az okostelefon. Nézzük tehát, hogy milyen opcióink vannak!

Az okostelefonodnak van egy különleges biztonsági chip-e. Tudd meg mit csinál!

A Google új Pixel 3 okostelefonsorozatát ellátták egy úgynevezett ’Titan M’ chip-el. Az Apple készülékek már egy ideje fel voltak szerelve egy hasonló aprósággal, mely a ’Secure Enclave’ nevet kapta. Az Android telefonok az úgynevezett ’TrustZone’ technológiát használják, melyet az ARM gyárt. De mit csinálnak ezek az extra funkciók valójában?

Tényleg növeli a biztonságot a Touch ID és a Face ID?

Az Apple Touch ID és a Face ID, valamint az Android telefonokon található írisz-szkennerek, ujjlenyomat-olvasók és egyéb biometrikus finomságok rendkívül praktikus funkciója minden okostelefonnak a mindennapokban és rengetegen használják ezeket az azonosítási módokat a telefon feloldására. Ezek azonban sokak szerint inkább praktikussági eszközök és nem kifejezetten biztonsági eszközök, ráadásul az USA-ban elvileg kevesebb legális védelmünk is van, ha kifejezetten csak ezeket használjuk a telefon védelmére.

Az előző részben megismerkedhettünk az API-k alapjaival és azzal, hogy mire is jók az API-k manapság. Ebben a részben megnézzük, hogy milyen hardveres funkciókat tudnak az API-k kezelni egyes eszközökön, valamint milyen egyéb lehetőségeket biztosítanak fejlesztők számára.

Az API-k arra is használhatók, hogy olyan szoftveres és hardveres hozzáféréseket vezéreljünk, melyekhez az adott applikációnak nem feltétlenül lenne hozzáférése. Ezért játszanak fontos szerepet az API-k az eszközök biztonsági beállításaiban is.

Ha például jártunk már olyan weboldalon, mely egy előugró ablakban hozzájárulást kért ahhoz, hogy megadjuk pontos helyzetünket, akkor az az adott oldal a böngészőnk geolokációs API-ját szeretné igénybe venni. A böngészők ezáltal teszik egyszerűbbé a fejlesztők számára a felhasználók helyzetének megismerését bizonyos alkalmazások működése érdekében. A böngésző ugyanis az API lefuttatásával elintézi a munka oroszlánrészét, tehát hozzáfér GPS-hez vagy közeli Wifi hálózatokhoz, hogy kiderítse pontos helyzetünket. A böngésző azonban csak az API-n keresztül tud hozzáférni olyan hardverekhez, mint a GPS, Wifi adóvevő, stb, tehát az API-k limitálják, hogy ki és milyen módon fér hozzá az adatokhoz.

Ugyanez az elv érvényesül a modern telefonos operációs rendszereken, mint az IOS és az Android, ahol az alkalmazások bizonyos hozzáférésekhez az API-k segítségével juthatnak hozzá. Azonban mi engedélyezzük minden esetben ezeket a hozzáféréseket. Ha egy alkalmazás hozzá szeretne férni a telefon kamerájához, akkor vagy engedélyezzük, vagy megtagadjuk a hozzáférést.

Vannak fájlrendszerek Mac-en, Linux-on és Windows-on is, melyek hozzáférési engedélyekkel működnek és ezek szintén API-kat használnak. Egy tipikus alkalmazásnak nincs hozzáférése a nyers fizikai merevlemezhez; a hozzáféréshez API-kat kell használnia.

Az API-k egyébként rengeteg egyéb feladatra is használatosak. Ha láttunk már olyan weboldalt, ahova egy Google Maps objektum volt beágyazva, akkor az a weboldal a Google Maps API-t használja erre a célra. Ha ezek az API-k nem léteznének, akkor a fejlesztőknek a saját térképüket kéne létrehozniuk és saját térképadataikat kéne megadniuk, ha egy térképobjektumot el szeretnének helyezni weboldalukon. És fordítva, pontosan az API-nak köszönhető, hogy a Google megszabhatja a beágyazás módját és a hozzáférést is a Google Maps-hez harmadik fél által készített weboldalakon, hogy konzisztens maradjon a külalak és a formula. Vannak további API-k, melyek Google fordításokat kérhetnek, Facebook és Twitter kommenteket ágyazhatnak be oldalakra. Az API-k világa tehát szinte végtelen!

Itt a Windows PC és a Mac alternatívája? A Chromebook-okról röviden.

A Chromebook egy ugyanolyan laptop, mint a jól megszokott Asus, Dell, Acer, és egyéb gépek. A különbség ott van viszont, hogy a Chromebook-on már eleve a Google saját operációs rendszere, a Chrome OS fut, mely igen sok fejlesztést kapott az elmúlt hónapokban, és már sokak szerint vetekszik a Windows és iOs operációs rendszerekkel.