A virtuális gépek használatát már jópáran ismerhetik a Windows oldaláról, azonban a nemrég megjelent szoftvereknek köszönhetően már Linux-on is van lehetőségünk ilyenekkel bíbelődni, ami jó hír a szoftverfejlesztőknek és talán még az átlagos Linux felhasználónak is!

A virtuális gépek lehetővé teszik, hogy futtassunk egy operációs rendszert mindössze egy ablakban a Linux rendszer asztalán. Ezek azért hasznosak, mert tesztelhetünk rajtuk más operációs rendszerre készített szoftvereket, kísérletezhetünk új operációs rendszerekkel és használhatunk ’’sandbox’’ szoftvereket is. Linux-on számos minőségi virtuális gép szoftver közül választhatunk, amelyek ráadásul ingyenesek is, csupán az operációs rendszer telepítőjére lesz szükség, amely Linux esetében szintén ingyenes.

Mi is az a virtuális gép?

Egy olyan szoftver, amely létrehoz egy komplett virtuális gépet virtuális hardverekkel. Ez a ’’gépezet’’ egy alkalmazásként fog futni egy ablakban a jelenlegi rendszerünk alatt. Egy telepítő CD-t vagy képfájlt boot-olhatunk a virtuális gépbe és a telepítő azt fogja hinni, hogy ez egy igazi gép, mivel a virtuális gép minden jellegével rendelkezik a valóságos, fizikai gépnek. Bármikor, amikor használni szeretnénk a virtuális gépet, csak meg kell nyitnunk az alkalmazást és dolgozhatunk vele egy külön ablakban a jelenlegi rendszer mellett.

Az adatok a virtuális gépről egy virtuális merevlemezen tárolódnak egy nagy, több Gigabájtos fájlban. Ez a fájl egy valódi merevlemezként kerül bemutatásra az operációs rendszernek, így nem kell a particionálással sem szórakozni, mint amikor két operációs rendszert szeretnénk telepíteni egymás mellé.

A virtuális gépeknek számos rendkívül hasznos és komoly felhasználásuk van, különösen Linux rendszereken. Lehetővé teszik, hogy más operációs rendszerekkel kísérletezzünk a jelenlegi felülírása nélkül. Ez azt jelenti, hogy egy új Linux disztrót bármikor kipróbálhatunk következmények nélkül, hiszen csak feltelepítjük a virtuális gépre. Ez Windows terén is igaz volt. Amikor például a Windows 8 és a rövid életű Windows 9 kijött, akkor elkerülhettük a fő rendszerünk instabilitását és egyszerűen kipróbálhattuk az új Windows-okat virtuális gépen.

A virtuális gép azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos operációs rendszerekre exkluzív szoftvereket is használhassunk. Ha tehát Windows felhasználók vagyunk, de szeretnénk Linux-os programokkal dolgozni, akkor telepítünk egy Linux disztrót (Ubuntu, Linux Mint, stb.) egy virtuális gépre és már használhatjuk is a programokat. Mac felhasználók szintén használhatják ezt a módszert, hogy Windows-os vagy Linux-os programokat futtassanak.

Linux

A virtuális gép egyik legnagyobb előnye, hogy el van ’’kerítve’’ (sandbox) a gép többi részétől. Ez azt jelenti, hogy a virtuális gépben használt szoftverek nem jutnak ki onnan és nem tudnak babrálni a tényleges géppel. A Sandbox ezáltal lehetővé teszi a kevésbé stabil operációs rendszerek és szoftverek biztonságos futtatását is.

Aki még nem használt virtuális gépet, mindenképp érdemes kipróbálnia!

Ha a Linux terminált profi módon szeretnénk használni, akkor szükségünk lesz egy bizonyos alaptudásra a fájlok és mappák kezelése, valamint az azok között történő navigáció terén. A Unix filozófiához hűen: minden parancs egy valamit csinál és azt jól csinálja.

A Midnight Commander nevű program egy kiválóan megírt és minőségi alkalmazás a Linux terminálhoz, amely egyfajta front end-ként (előlap) fog viselkedni és fogadja majd parancsainkat. Ismerkedjünk meg tehát néhány hasznos paranccsal!

Böngészők Linux-ra: Chrome és Chromium

A Google Chrome sokak szerint a legjobb böngésző, amely jelenleg elérhető a felhasználók számára Windows-on és Mac-en. Linux-on már kicsit más a helyzet, mivel sok disztró nem támogatja a Chrome-ot jelenlegi állapotában. Ezért jött létre részben a Chromium.

Ingyenes szoftverek? A Linux a megoldás

Ha manapság ingyenes szoftvereket, avagy freeware-eket akarunk letölteni Windows-on, akkor igen sok problémába ütközhetünk. Az igazság az, hogy a Windows szoftveres ökoszisztémája már nevetséges szintet ért el és az ingyenes programokhoz való hozzájutás a Linux-on sokkal praktikusabb és egyszerűbb. Ha tehát ingyenes programokat szeretnénk tucatjával használni, akkor a Linux operációs rendszer a megoldás.

A Windows rendszer hibáit ezen a téren egyébként nem csak pár rossz program és weboldal okozza. Minden egyes freeware program és az azt reklámozó oldalak tele vannak szeméttel. Ha például rákeresünk egy freeware szoftverre, akkor nagy valószínűséggel nem azt fogjuk megtalálni, hanem valamilyen ostoba telepítőt egy cég új lejátszójához, amely nagy valószínűséggel pénzbe fog kerülni és csak az időnket vesztegettük. A Windows felhasználók is egyre inkább a webes alkalmazások felé indulnak el és csak annyi alkalmazást telepítenek gépükre közvetlenül, amely feltétlenül szükséges.

 

Természetesen a Linux sem tökéletes és például aki csak játékokkal akar játszani, annak érdemesebb a Windows-nál maradnia. A freeware-ek imádói számára, azonban a Linux az ideális operációs rendszer. A programok letöltése egyszerű, praktikus és nem találkozunk azzal a sok szeméttel, amivel Windows-on.

Erre a célra kiváló választás például a Linux Mint disztró. Természetesen az Ubuntu is használható, azonban a Mint kifejezetten erre lett kifejlesztve.

Sokan tudják, hogy a szoftverek telepítése Linux-on kicsit máshogy történik, mint Windows-on. A megannyi hamis freeware letöltő oldalak, a felugró ablakok, a hamis telepítők helyett a Linux sokkal egyszerűbb és biztonságosabb módszert kínál a felhasználók számára.

Ha telepíteni szeretnénk Linux-on egy szoftvert, akkor csupán meg kell nyitnunk a ’’software installer’’ (szoftver telepítő) programot, rá kell keresnünk a keresett program nevére és már indulhat is a telepítés fázisa. A program ezután lekéri a keresett alkalmazást egy központosított szoftverrakárból, amely hozzá van rendelve az adott disztróhoz. A módszer előnye, hogy nincs egy külön telepítő fázis, amelyen végig kéne kattintgatni. A legtöbb Linux alkalmazás ráadásul nyílt forráskódú és teljesen ingyenesen használható.

A szoftver telepítőben böngészhetünk is az alkalmazások ezrei között kategóriák és név szerint is, tehát gyorsan megtalálhatjuk, amit keresünk. Nem kell egy böngészőben keresni a telepítőfájlokat, amelyek nagy valószínűséggel szemetet tartalmaznak és nem is azok, amiket keresünk. Egyszerűen letöltünk bármit a biztonságos szoftverraktárból és telepítjük.

A Windows alkalmazások fejlesztői a lehető legtöbb pénzt próbálják meg kisajtolni programjaikból és ezért telerakják azokat reklámokkal, szeméttel. A nyílt forráskódokat alkalmazó Linux közösség azonban örömmel biztosít alkalmazásokat ingyenesen. A Linux disztrók alapelve, hogy összegyűjtik a biztonságos és hasznos programokat, amelyek aztán szabadon, bármikor és ingyenesen elérhetők a felhasználók számára.

Nem próbálta még a Linux Mint-et? Itt az ideje, hiszen megannyi ingyenes alkalmazást is használhat vele bármikor!

A legjobb Linux disztrók kisvállalkozások számára

A Linux sok évvel ezelőtt egy egyszemélyes kis projekt volt. Mára pedig az egyik legnépszerűbb operációs rendszerré nőtte ki magát, ami egészen elképesztő. A MacOSel és a Windows-al ellentétben azonban nem csak egy fajta Linux érhető el. Több száz különböző disztró érhető el, amelyek alapja mind a Linux kernel, azonban megvalósításban különböznek. A különböző disztrók akár drasztikusan eltérők is lehetnek.

Melyik disztró a legalkalmasabb tehát a kisvállalkozások számára? A stabilitás elsődleges szempont, mivel, ha jól megdolgoztatjuk a rendszert, akkor annak bírnia kell a terhelést. A disztró támogatás is fontos szempont.

 

CentOs7

A CentOs a Red Hat Enterprise Linux alapjaira épült és 2014 óta hivatalosan is a Red Hat támogatja a projektet anyagilag. Ez a disztró tehát remek háttérrel rendelkezik. Az alapértelmezett Gnome asztali környezetben rendkívül kellemes navigálni és a legtöbb számítógépes felhasználó számára ismerős lesz. Az RPM csomagkezelési funkció ráadásul mindenhol támogatott és remekül működik otthoni, valamint munkaállomási és szerveri körülmények között is.

A CentOS egyik legnagyobb előnye, hogy felhasználja az elődje nyílt forráskódú komponenseit. Ennek köszönhetően a frissítések már a Red Hat-re érkezés után 1-2 nappal itt is elérhetők.

A CentOS jelenleg már az egyik legnépszerűbb disztró, ha Linux alapú szervereket akarunk üzemeltetni és tökéletes, ha komoly hardverparkot szeretnénk kialakítani a Red Hat igénybevétele nélkül. Az ingyenes disztró egyetlen hátránya a terméktámogatás hiánya. A problémákat legtöbbször csak a disztró közösség tudja megoldani, azonban a CentOS még mindig remek választás, ha valaki ismerkedik a Linux szerverekkel.

 

 

IPFire 2.19

Ha egy kisvállalkozást üzemeltetünk, akkor a hálózati biztonság éppen olyan fontos kell, hogy legyen, mint az alkalmazottaink viselkedése. Az IPFire-el mindkét témát kipipálhatjuk. Ez egy ’’minden egyben’’ csomag. Annyi csak a dolgunk, hogy feltelepítjük egy gépre, amely az internetkapcsolat és a hálózati switch között ül és mindent elvégez helyettünk. Kezei az IP címeket, üzemelteti a tűzfalat és azt is képes beállítani, hogy az alkalmazottak milyen oldalakat használhatnak és mikor.

Az IPFire beüzemeléséhez kell egy kis tudás és az egyedi jellege miatt nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog elsőre. Nem hasonlít kifejezetten a népszerű és jól ismert disztrókra, de nem is hétköznapi célokre lett tervezve. A disztró használatához szükségünk lesz egy olyan gépre, amely legalább két hálózati kapcsolatot tesz lehetővé. A disztró egyik praktikuma, hogy webes felületről irányítani lehet minden részét. Ez egyértelműen nem egy asztali operációs rendszer, ezért akik ilyet keresnek, azok számára más disztrók lesznek alkalmasak. A nehézségeket félretéve, az IPFire egy teljes mértékben ingyenes és minőségi Linux disztró, amely rengeteg lehetőséget tartogat az érdeklődők számára.