Hogyan?

ArchLinux telepítése USB-re (pendrive-ra)

Telepíteni akartam a 8 gigás pendrive-omra egy Linux rendszert. Úgy döntöttem, “klónozom” a merevlemezen már meglevő, jól beállított ArchLinuxomat. Vagyis nem új telepítést csinálok, hanem a meglevő, már jól beállított Linuxomról készítek egy másolatot a pendrive-ra.

LEGYÜNK ÓVATOSAK A PARANCSOK KIADÁSAKOR, MERT VÉGIG ROOT-KÉNT KELL TEVÉKENYKEDNÜNK!

Tehát előszöris menjünk root-ba a

su

paranccsal.

Aztán, megformáztam az sdb1-et reiserfs-re (csak 1 partíció van rajta):

mkreiserfs /dev/sdb1

majd felmountoltam:

mkdir /mnt/PEN
mount /dev/sdb1 /mnt/PEN

átmásoltam rá mc-vel a merevlemezről a Linux rendszert (a /mnt könyvtárat persze nem). Ezután meg kellett nézni, mi a pendrive UUID-je:

blkid /dev/sdb1

Erre ilyesmit ír ki:

/dev/sdb1: UUID=”4416f3c5-29b2-450a-9dc5-6ca1663af1f7″ TYPE=”reiserfs”
Ebből minket az UUID érdekel.

Nos, amennyiben valakinek kedve támadt a sziszi leírása alapján telepíteni eme nagyszerű rendszert és esetleg ezt egy noteszgépen tette volna meg, vagy wifin keresztül szeretne az internethez kapcsolódni, itt egy kis segítség a wifi beizzítására.
Lehetőségünk van mind karakteres, mind grafikus shellen kapcsolódni vezeték nélküli hálózatokhoz.

Arch-használók túlnyomó többsége KDE-vel nyomul, úgyhogy a birkaszellem jegyében én is azt használtam hónapokon kersztül. Azután gondolva a jövőre, ugyanis egy netbook(mini-notebook/sub-notebook) vásárlása tervbe van véve. Ezekről meg mindenhol azt lehet olvasni hogy ilyen lassú, meg olyan gyenge, csak netezésre jó, meg kicsi a kijelző, meg harmatos a teljesítménye, meg estébé. Úgyhogy előrelátásból(kétségbe estem hogy nem fog menni a KDE rajta meg akkuidőnek nem fog jót tenni) elkezdtem felépíteni egy desktopot ami eléggé minimalista, nem zabál erőforrást és még szép is. No, meg stabil; nem úgy mint egyes DEk.

A héten kezem közé került egy első generációs netbook, azaz az ASUS agyréme, a 701es kisgép amiről nem mondható el hogy erőforrásokban gazdag, a 667Mhzes Cerka procival és fél giga rammal, továbbá a 4G-s tárolóegység sem túl rózsás. Hát az Openbox úgy futott mint egy álom, és maradt még majdnem 2G tárhely. Memóból 20%ot kajált, CPU terhelés csak 1-2% volt.

Ebben a leírásban bemutatom hogyan lehet szépséget csinálni a szörnyetegből a’ la GTK-s alkalmazásokat simítani a Qt-s felületbe.

Nos, sokan szembesültek azzal hogy KDE alatt a GTK-s alkalmazások nem néznek ki valami jól. Nemrégiben telepítettem az openSUSE legújabb változatát. Felfigyeltem arra hogy a Firefox milyen szépen belesimul a KDE4es környezetbe. Elhatároztam utánajárok. Mivel az openSUSE igencsak tétlen volt amíg böngésztem a megoldás után, így hát gondoltam megdolgoztatom egy kicsit a

sudo rm -rf /

paranccsal, hiszen úgyis olyan unszimpatikus.

Ebben a bejegyzésben a yaourt nevű programról fogok írni.
Sok kezdő Arch használó panaszkodik meg kétségbe esik hogy nincsen a csomagkezelőnek GUIja.

Utána megismerik a yaourt-ot. Panaszkodás abbamarad. :)

Néha adódik a helyzet hogy egy adott gépre kell telepíteni egy rendszert de annak nincs lemezmeghajtója vagy netán egyszerre sok gépre kell felpakolni a cuccost.

Nálam adódott a helyzet, kaptam egy 701es kis gépet, hogy csináljam meg mert el van romolva. Mondani sem kell hogy Windows XP volt rajta… Nagyszerű. ODD nincs, USBről bootolni képtelen, se SD kártyám se olvasóm hozzá, se semmi. Csak egy nyomorult RJ-45ös csatlakozó. Ennyit erről. Hallottam pár dolgot a PXEről, de semmi konkrétat.

FIGYELEM! A leírás feltételez némi rutint (ahogy maga az Arch Linux is), ezért nem leszek túlzottan szájbarágós. Csak egy kicsit.

Most eléggé Chakra-sra veszem a figurát és 3 részre bontom a telepítési útmutatót. Ahogy a Chakra Linuxnál úgy itt is lesz egy rész mely az alaprendszerért felel, a második rész a driverek, video és hangbeállításokat tartalmazza, végül a harmadik az asztali környezetért felelős.

Jó egy éve Ubuntuzok így azt úgy találom-formán ismerem. Volt igényem a változásra, ugyanis nem mindig volt a legtökéletesebb. Rögtön egy jó nagy fába vágtam a villanymotoros kiskésemet, Arch telepítés. Ezt pedig bizonyos helyeken az Ubuntuval fogom összehasonlítani.