Ubuntu

A virtuális gépek használatát már jópáran ismerhetik a Windows oldaláról, azonban a nemrég megjelent szoftvereknek köszönhetően már Linux-on is van lehetőségünk ilyenekkel bíbelődni, ami jó hír a szoftverfejlesztőknek és talán még az átlagos Linux felhasználónak is!

A virtuális gépek lehetővé teszik, hogy futtassunk egy operációs rendszert mindössze egy ablakban a Linux rendszer asztalán. Ezek azért hasznosak, mert tesztelhetünk rajtuk más operációs rendszerre készített szoftvereket, kísérletezhetünk új operációs rendszerekkel és használhatunk ’’sandbox’’ szoftvereket is. Linux-on számos minőségi virtuális gép szoftver közül választhatunk, amelyek ráadásul ingyenesek is, csupán az operációs rendszer telepítőjére lesz szükség, amely Linux esetében szintén ingyenes.

Mi is az a virtuális gép?

Egy olyan szoftver, amely létrehoz egy komplett virtuális gépet virtuális hardverekkel. Ez a ’’gépezet’’ egy alkalmazásként fog futni egy ablakban a jelenlegi rendszerünk alatt. Egy telepítő CD-t vagy képfájlt boot-olhatunk a virtuális gépbe és a telepítő azt fogja hinni, hogy ez egy igazi gép, mivel a virtuális gép minden jellegével rendelkezik a valóságos, fizikai gépnek. Bármikor, amikor használni szeretnénk a virtuális gépet, csak meg kell nyitnunk az alkalmazást és dolgozhatunk vele egy külön ablakban a jelenlegi rendszer mellett.

Az adatok a virtuális gépről egy virtuális merevlemezen tárolódnak egy nagy, több Gigabájtos fájlban. Ez a fájl egy valódi merevlemezként kerül bemutatásra az operációs rendszernek, így nem kell a particionálással sem szórakozni, mint amikor két operációs rendszert szeretnénk telepíteni egymás mellé.

A virtuális gépeknek számos rendkívül hasznos és komoly felhasználásuk van, különösen Linux rendszereken. Lehetővé teszik, hogy más operációs rendszerekkel kísérletezzünk a jelenlegi felülírása nélkül. Ez azt jelenti, hogy egy új Linux disztrót bármikor kipróbálhatunk következmények nélkül, hiszen csak feltelepítjük a virtuális gépre. Ez Windows terén is igaz volt. Amikor például a Windows 8 és a rövid életű Windows 9 kijött, akkor elkerülhettük a fő rendszerünk instabilitását és egyszerűen kipróbálhattuk az új Windows-okat virtuális gépen.

A virtuális gép azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos operációs rendszerekre exkluzív szoftvereket is használhassunk. Ha tehát Windows felhasználók vagyunk, de szeretnénk Linux-os programokkal dolgozni, akkor telepítünk egy Linux disztrót (Ubuntu, Linux Mint, stb.) egy virtuális gépre és már használhatjuk is a programokat. Mac felhasználók szintén használhatják ezt a módszert, hogy Windows-os vagy Linux-os programokat futtassanak.

Linux

A virtuális gép egyik legnagyobb előnye, hogy el van ’’kerítve’’ (sandbox) a gép többi részétől. Ez azt jelenti, hogy a virtuális gépben használt szoftverek nem jutnak ki onnan és nem tudnak babrálni a tényleges géppel. A Sandbox ezáltal lehetővé teszi a kevésbé stabil operációs rendszerek és szoftverek biztonságos futtatását is.

Aki még nem használt virtuális gépet, mindenképp érdemes kipróbálnia!

Könnyen elsajátítható és használható Linux disztrók

A Linux egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ez pedig csak nőni fog. Ez azonban nem olyan operációs rendszer, mint a jól ismert Windows vagy Mac OSX. Rengeteg különböző disztró közül választhatunk, amelyek mind a Linux kernelre épülnek, azonban máshogy néznek ki, más funkciókkal rendelkeznek és más célokra jók.

Most azokkal a disztrókkal foglalkozunk, amelyeket a legkönnyebb megismerni, megtanulni és hasonlítanak a jól ismert, grafikus operációs rendszerekre, mint például a Windows.

Ismerd meg a Linux disztrókat! (1. rész)

A tösgyökeres Windows és Mac felhasználók számára végre eljött az idő az ünneplésre, hiszen a Linux már nem csak a szoftverfejlesztők számára érhetők el, akik már a zárt forráskód hallatán is világgá mennek.

Az igazság az, hogy jelenleg már több száz Linux disztró, azaz verzió érhető el, amelyek között biztosan mindenki talál egy számára megfelelőt. Ez azért van így, mert a Linux maga csak a kernel, vagyis a szíve az összes Linux alapú rendszernek. A különbségekért és egyediségekért a disztrók felelősek. A felhasználói felületek, a telepítési eljárás és a terméktámogatás mind az adott disztrótól és annak megalkotójától függ.

Linux

Videó beállítása háttérként Ubuntura

Ha meguntuk, hogy Ubuntunkon a háttérképünk egy állókép, akkor bátran cseréljünk. Egy ügyes program segítségével akár videót is használhatunk háttérnek. Ehhez szükségünk lesz az a-desk nevű programra.

Ez viszont még nem teljesen elég, a program működéséhez szükség van az zenity, mplayer, unrar valamint rar csomagokra. Ezeket telepítsük a Synaptic segítségével, vagy Terminálból a következő paranccsal:

sudo apt-get install zenity mplayer unrar rar

Majd töltsük le az a-desk programot, csomagoljuk ki egy általunk tetszőleges helyre. Utána lépjünk be az a-desk könyvtárba.

A bejegyzés bemutat egy inkább érdekes, mint hasznos lehetőséget, miképpen vezérelhetjük (megállíthatjuk/elindíthatjuk a videókat, zenéket) az Ubuntu alapértelmezett médialejátszóját, a Totemet tapsolással. A következőkben álljon itt egy érhető útmutató.

A bővítmény Caitlyn Martin munkája, melyet egy egyszerű python szkripttel telepíthetünk a rendszerünkre. Első lépésként bizonyosodjunk meg róla, hogy a mikrofonunk nincs elnémítva és képes a hangok érzékelésére. Majd indítsuk el a Totem lejátszót és a Szerkesztés / Bővítmények… lehetőséget válasszuk ki, ott pipáljuk ki a D-Bus szolgáltatást. A bővítmény segítségével kommunikálhatunk a lejátszóval a D-Buson keresztül. E nélkül nem működne a szkriptünk. Ha ezzel meg vagyunk letöltjük magát a parancsfájlt innen: http://5amp.free.fr/install.py