Túlmelegszik a laptop? Ezek a jótanácsok segíthetnek!

Az öregedő laptopok egyik legnagyobb hátulütője a túlmelegedés. A rendeltetésszerűen túlmelegedett laptopok élettartama ráadásul rohamosan elkezd csökkenni, ezért nem érdemes az első 2-3 alkalom után mindent úgy hagyni, ahogy van, mivel a legtöbb alkatrésznek nem tesz jót a meleg; a merevlemeznek különösen nem, hiszen adatvesztés is bekövetkezhet, ha a gép protokollja nem állít le időben. Mielőtt azonban darabjaira szednénk a gépet, mindenképp készítsünk biztonsági mentést!

Itt a Windows PC és a Mac alternatívája? A Chromebook-okról röviden.

A Chromebook egy ugyanolyan laptop, mint a jól megszokott Asus, Dell, Acer, és egyéb gépek. A különbség ott van viszont, hogy a Chromebook-on már eleve a Google saját operációs rendszere, a Chrome OS fut, mely igen sok fejlesztést kapott az elmúlt hónapokban, és már sokak szerint vetekszik a Windows és iOs operációs rendszerekkel.

Érdemes mindig töltőn hagyni a laptopot? Az akkumulátorok élettartamáról röviden

Vajon érdemes folyton töltőn tartani úgy a laptopot, amikor dolgozunk, hogy az akkumulátor is benne van és folyton 100%-on tartjuk a töltöttséget? A legtöbb felhasználó nem is gondol erre, pedig a laptopok akksijainak élettartamát jelentősen befolyásolja az, hogy miként töltjük őket, mennyire vannak lemerítve, meddig állnak töltetlenül, stb.

Teljes körű Linux élmény Samsung okostelefonokon!

A Samsung nemrég bejelentett egy új alkalmazást, ami ’Linux on Galaxy’ névre hallgat, és arra lett tervezve, hogy a hozzá járó Dex dokkoló platformmal együtt használva elhozza a teljes Linux élményt Note8, S8 és S8 Plus felhasználók számára. Jó hír ez szoftverfejlesztőknek, hiszen könnyen és praktikusan foglalkozhatnak a fejlesztéssel akár mobilos környezetben is.

Felmerülhetnek olyan esetek, amikor szükségessé válik, hogy a ’hosts’ fájlt szerkesszük gépünkön néha egy kisebb támadás vagy tréfa miatt, néha pedig annak érdekében, hogy igény szerint korlátozzuk az internetes és hálózati forgalmat a gépen.

A hosts fájlok már az ARPANET korszaka óta használatosak a gépeken. Ezek masszív régebben masszív fájlok voltak, melyek a névfeloldás sikeres kivitelezése érdekében jöttek létre.

A Microsoft ezeket a fájltípusokat megtartotta a modern személyi számítógép operációs rendszerében is, és a Windows-ban, valamint Linux-on igen kicsi az eltérés e fájlok jellege között. A legtöbb hosts fájl több bejegyzést is biztosít lehetséges loopback-ek, avagy visszacsatolások számára, melyek nagyjából így néznek ki:

’127.0.0.1 localhosts #loopback’

Az első komponens az, ahova vissza akarjuk irányítani a forgalmat, a második az, amelyet vissza akarunk írányítani, a harmadik pedig a komment.

Windows

A Windows 8 és 10 sajnos kicsit nehézkessé teszi, hogy elérjük ezt a fájlt, azonban így sem túl bonyolult. Először is szükségünk lesz egy notepad-re, avagy jegyzettömbre, erre egyszerűen rákeresünk a keresőre, majd jobb klikk az ikonra, és kattintsunk a ’futtatás rendszergazdaként’ opcióra! Ha ez megvan, akkor Fájl/Megnyitás, majd a mezőbe írjuk be a következőt:

’c:\windows\system32\drivers\etc\hosts’

A fájl meg is nyílik, és a szintaxisnak megfelelően meg is kezdhetjük a szerkesztést.

Ubuntu

Ubuntu 10.04 és a legtöbb Linux disztró alatt a hosts fájl egyszerűen szerkeszthető a terminálon keresztül. Használhatjuk természetesen kedvenc szerkesztőnket vagy kedvenc GUI szövegszerkesztőnket is. Az Ubuntu hosts fájlja az /etc/ mappában található, a főkönyvtár root-jában elérhető. A fájl szerkesztéséhez ’root’ formában kell megnyitni, mely a ’sudo’ parancs segítségével lehetséges. Írjuk be a következőt a terminálba:

’sudo vim /etc/hosts’

A megnyitás után a Windows-nál tapasztaltakhoz hasonlóan a szintaxisnak megfelelően már szerkeszthetjük is a fájlt és kedvünkre alakíthatjuk a számítógépen áramló netes és hálózati forgalmat. Linux-on van egy külön szekció az IP6 protokoll számára, a legtöbb feladathoz ez nem fog kelleni.

Linux

Érdekesség, hogy a Chrome például nem nagyon használja a hosts fájlt egyetlen operációs rendszer alatt sem. A hosts fájl remek lehetőség, hogy manuálisan blokkoljuk bizonyos oldalak elérését a számítógépen. Leginkább akkor jön kapóra, ha felnőtt tartalmakat szeretnénk fiatalok számára elérhetetlenné tenni.