Meddig bírják manapság az SSD-k?

Amikor az SSD-k, avagy Solid State Drive-ok először megjelentek a fogyasztói piacon, mint lehetséges alternatívák a hagyományos HDD-k helyett, akkor az első kérdése a fogyasztóknak az élettartam volt, hiszen az SSD-k ára ugyanazért a mennyiségű tárhelyért jóval borsosabb, mint a HDD-ké.

Sok év telt el az első megjelenés óta és az SSD-k sokat javultak minden téren, főleg a kapacitás terén az ár arányában. A rossz hír azonban az, hogy az SSD-k látszólag sokkal hajlamosabbak a meghibásodásra az idő múlásával, és a meghibásodások aránya nem igazán függ az extenzív használattól, hanem ténylegesen inkább az időtől. Maga az SSD használata azonban számos előnyt biztosít a HDD-kkel szemben. Írási és olvasási sebességük például jelentősen nagyobb, ráadásul nem rendelkeznek mozgó alkatrésszel, tehát a mechanikai sérülés, adatvesztés esélye is jóval kisebb. De akkor meddig bírják ténylegesen?

A legtöbb forgalmazó 3 paraméter szerint szokta megadni egy SSD élettartamát. Általános élettartam (mint a legtöbb garancia esetében), írt terrabájtok összes mennyisége, és annak az adatnak a mennyisége, mely egy meghatározott időintervallum alatt ráírásra kerül a lemezre (például 1 nap alatt). Ezek az adatok azonban sajnos eléggé eltérnek, és egyik sem szokott konzisztensen ráilleni egy SSD használati profiljára, így a digitális elhasználódást ezek az értékek nem mindig reprezentálják jól.

Egy tanulmány szerint, melyet a Google és a Torontói egyetem végzett, az SSD-k meghibásodási rátája egyértelműen a fizikai öregedéssel növekszik meg, és nem igazán függ attól, hogy mennyi adatot írunk az adott eszközre. A 4 éves tesztelési periódus alatt azt állapították meg, hogy a komolyabb meghibásodások terén SSD-k jobban teljesítenek extenzív igénybevétel mellett ugyanazon időintervallum alatt, mint a HDD-k, azonban hajlamosabbak az apróbb meghibásodásokra.

A Tech Report is csinált egy SSD tesztet 6 különböző gyártó termékével. Az SSD-ken 1 Petabájtnyi, avagy 1.000 Terrabájtnyi adatot kíséreltek meg átmozgatni, azonban csak a Kingston, Samsung, és Corsair modellek élték túl a beavatkozást. Az olcsóbb modellek, melyek olcsóbb MLC-ket használtak, körülbelül 700 és 900 Terrabájt után megadták magukat. Az átlagos 250 GB-os SSD tehát a belül található alkatrészke minőségétől függően körülbelül 1000 Terrabájtnyi adatforgalomig teljesít hibamentesen. A nagyobb kapacitású SSD-k természetesen nagyobb mennyiségű adatforgalmat bírnak ki, mivel több a felhasználható szektor, egy szektor ritkábban kerül felhasználásra.

A jó hír azonban az, hogy a PC alkatrészek avulása jelenleg is igen rohamos, tehát jó eséllyel cseréljük le egész gépünket, minthogy egy SSD megadná magát gyári hibától eltérő okokból.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.