Pascal alapok – programozzunk egyszerűen

Még az általános suliban láttam először ezt a programot. Akkor is tetszett hogy csinálhatok saját magam egy EXE- fájlt. Most megint előjött e program, és úgy döntöttem, hogy az alapokat elsajátítom, és bevezetlek Titeket is egy csöppet, ebbe a „nyelvbe” hátha megtetszik valakinek 😉

A program környezete, hát hogyan is mondjam, nem bonyolult xD, az angolosok előnyben. De így először nem is kell megtanulni mindent, próbálom a nagyon alap dolgokat bemutatni.
Hát kezdjük, először is szükséged lesz a programra, melyet Innen letölthetsz.
pascalmenuA menüről annyit, hogy nekünk a „File” a „Run” és a „Compilie” menüpontok érdekesek.
A File-ba a szokásos dolgok vannak, ÚJ, Megnyitás, Mentés.
A Run-ba egyértelműen a Futtatás.
A Compilie-ben pedig „Build” az érdekes, ezzel tudjuk elmenteni .exe fájlba a művünket.
Szerintem kezdjük el, aztán útközbe lehet kérdezni, nem rágok szájba, mindössze csak egy nagyon alap dolgot mutatok meg, így először, és lehet kérni hogy legyen több is, ha valakinek elnyeri a tetszését.
A program szerkezete:

program program_neve;
var változók deklarálása;
begin
parancsok, amit a program végrehajtson;
end

Erre építünk, ugye a program mellé a programunk neve jön, ékezet és egyéb különleges betűk nélkül.
A var a változókat, azaz amivel dolgozni fogunk, számok, vagy betűket jelenti.
Szóval a változó, lehet ” integer ” azaz szám, és lehet ” string ” azaz betű. A változókra akkor van szükség, ha a programunkkal tárolni szeretnénk dolgokat. De mielőtt használnánk a változóinkat, előbb fel kell őket sorolnunk.
Egy kicsit lejjebb bővebben.
Mutatok egy egyszerű példát:

program ElsoProgram; var a:string;
begin
write('Hello!');
end.

Ez ki fogja írni a képernyőnkre hogy Hello! Meg is van az első „programunk”.
Innen már egyszerűbb, ha ezt fojtatod. Értem úgy, hogy most csak kiír valamit, de nemsokára Neked is írnod kell a programnak/programba 😉
Szóval folytassuk :

program MasodikProgram;var a:string;
begin
write('Hello!');
readln;
end.
 

Itt a „readln;” a várakozás funkciót látja el, mivel ha az nem lenne a program úgy lefutna hogy nem is látnád. 😀 Mint az első. Amúgy a „readln;” az beolvasást jelent, lényegébe vár, hogy írj, de elég most egy enter is, mivel nem adunk meg változókat, lásd a továbbiakban.
Most vigyünk be adatot, azaz változókat.

program HarmadikProgram;
var a:string
begin
write('Hogy hívnak?');
readln(a);
writeln('Szia ' ,a);
readln;
end.

Ez, mint látod, ki fogja írni a képernyőre azt hogy: Hogy hívnak?
A readln; -a beolvasást teszi lehetővé, a readln(a); – az egyik változót jelenti.
Jelen esetben a Nevedet. De az ” (a) ” helyett írhatsz mást is, pl.: ” nev „.
Megint a változó… láthatod, ahogy írtam, előbb fel kell sorolnom a változóz, ” var a:string „, azaz ha a programba beviszek valami szöveget, az ” a ” fogja tárolni.
Ez megvan, akkor szépítsük meg egy csöppet, mert így eléggé egybefolyik.
A ” writeln;  ” kifejezéssel, a kurzorunk a következő sorba ugrik, azaz már nem is csúsznak össze a szövegek.

program NegyedikProgram; var a:string
begin
write('Hogy hívnak?');
writeln;
readln(a);
writeln('Szia ' ,a);
readln;
end.

Tulajdonképpen innen már tudsz csinálni egy kis beszélgetést a programmal, mivel ezeket ismételgetve X-lehetőséged van.
Arra figyelj hogy a ” var a:string; ” -et bővítsd, ” a,b,c,d,e:string; ” re. Így a programban magában is írod minden beolvasáshoz a következő betűt.
Azaz a ” readln(b); ” ” readln(c); ” és így tovább.
Aztán amit nem szabad elfelejteni:
mindig kell a pontosvessző azaz az [ AltGr + ? ] bill. kombináció.
Viszont a végén, az end -nél már csak pontot teszel.
Itt egy utolsó, legalábbis amíg nem kér valaki még, szóval egy példa, remélem ebből minden kiderül, ha nem akkor tessék kérdezni 😉 Egyébként tetszeni fog, főleg ha elküldöd valakinek, feltéve ha működik 😉

program csajozos; var a,b,c:string;
begin
write('Az enterrel tudsz lépegetni, miután válaszoltál egy-egy kérdésre...');
writeln;
writeln('Unatkozok, Te nem?');
writeln;
readln(a);
readln;
write(a, ' Miért??');
writeln;
readln;
writeln('Hogy hívnak?');
writeln;
readln(c);
writeln('Szép név a ' ,c);
readln;
writeln('Ééés milyen kedved van?');
writeln;
readln(e);
readln;
writeln;
Writeln('Örültem a beszélgetésnek kedves ' ,c , ' akinek ' ,e , ' a kedve!');
writeln;
readln;
write(' A kilépéshez üss le egy gombot');
readln;
writeln('-------------');
writeln('Alkotta:Bősze');
end.

Végül is így néz ki amikor készen van: Próba
Ahogy látod, a programunk elején ismét felsoroltam a változókat, így amit írsz a kérdésekre, elmenti [ ITT mos ” a „-ba ], később a ” writeln(a, ‘ xyz’); ” -val előjön az elmentett szó, és mögé kiírja hogy ” xyz „.
Itt van egy-egy kép, amin van magyarázat, remélem segít, hogy átlásd;)
pelda_valtozo pelda_valtozo_fut
De amint belenyúlsz érteni fogod :D. Ha nem akkor kérdezz.
A programot Ctrl + F9 -el futtatod vagy Run–>Run, az Alt + F5 -tel pedig átállhatsz a pascal azon oldalára, ahol a program fut, ugyan ezzel vissza is.
Ha működik akkor Compile –> Build , beirod a nevet, ha kérdezi akkor a mentési helyet is, és kész is.
Remélem tudtam segíteni valamit 😉
Legközelebb, ha lesz, és ha egyáltalán érdekel valakit, akkor területet, kerületet is számíthatunk.
Mindenesetre ha valaki megpróbálkozik vele az mondja el, hogy mi okozott nehézséget, vagy hogy mi az ami nem világos.
A cikket írta PCBLOG.

18 thoughts on “Pascal alapok – programozzunk egyszerűen

  1. Halihó!
    Szerintem ne foglalkozz sokat a Pascallal, hanem valamelyik Delphi-t használd, mert az már rendesen Windows alá tud programozni, és a Pascal az alapja. Kezdőknek ajánlom a Delphi 7-et, utána pedig már jöhet a Delphi 2009, vagy 2010, de a bátrabbak kihagyhatják a Delphi 7-et. 🙂
    üDv: TYPhoon

  2. [re=6261]TYPhoon[/re]: Szerintem pedig nyugodtan programozzon csak pascalban. Az alapokat, nagyon jól el lehet sajátítani ebből a nyelvből. A Delphi-ben már bejönnek az objektumok, amik megértése nem feltétlen egyszerű.
    Pascalban is lehet nagyon csúnya dolgokat programozni.
    Nem minden a grafikus felület!!!
    Nem mellesleg a Delphi a Borland terméke és mintha pénzbe kerülne…. a Pascalnak létezik ingyenes fordítója…
    Ha hobbi, akkor Pascal…

  3. [re=6261]TYPhoon[/re]: Jó a Delphi csak épp kezdőknek nem jó egyáltalán. Most tekintsünk el attól hogy a Delphi fizetős a Pascal ból van free verzió a Turbó verziót nem tudom hogy az ingyenes -e már, bár az csak DOS -os. Én is azon nőttem fel. Egy kezdőnek szanaszét áll a füle mikor meglátja a Delphi -t. Ők még az alap változók fogalmával sincsennek tisztában, nem hogy egyből objektumokat használjának. Tudom sok oktatási intézményben hozzád hasonlóan járnak el hogy öreg nyelveket nem tanítanak hanem pölö JAVA -val indítanak. Hát az átlag emberek közül akinek elsőre menni fog a dolog megértése az előtt le a kalappal. Már a pascal is OOP nyelv ha minden áron akarja majd tanulni az öröklődést meg a szívásokat akkor majd ha strukurált programot tud írni akkor el lehet kezdeni az ilyen finomságokat is.
    Bár a leírás itt csak felületes inkább, több időt kéne szánni a struktúrának a változóknak… stb. De ilyen is kell nem csak Delphi.

  4. Halihó!
    Be kell vallanom, hogy nekünk is Pascal-t kezdtek tanítani 1995-ben, és a végén nem mentünk tovább a Delphi vonalon, hanem belekavartak JavaScript-et HTML-t, DE egyiket sem teljes mélységében, ami szerintem elég nagy b*romság volt az iskola részéről (UMSZKI) Kb. 2002 óta foglalkozom Delphi-vel, talán a Delphi 7 volt az első, amivel kezdtem, de az elég könnyen ment, és abban van igazság, hogy a pascal elég jó alapot adott hozzá.
    üDv: TYPhoon

  5. Igen, valóban szánhattam volna több időt is de ez inkább a bemutatásról szól, hogy jéé ilyen is van? 🙂
    Amúgy szívesen Delphiznék de nem tudom megszerezni, és ahhoz komolyabb angol is szükséges (csináltam már „hibaüzenetet”), itt pascalban elég ha tudom hogy ez meg az mit csinál, és ezek után jövök rá mit és hogy. Amit viszont imádok a Delphi ben a felület, van gomb meg ilyenek az tetszik.:) De főleg az iskola miatt írtam, mivel mi is elkezdtük, képzeljétek, ki tudjuk íratni a képernyőre, hogy Hello Világ ! 😀

  6. Helló!
    Ha már Free Pascal, akkor miért nem az eredeti weboldalról töltitek le a legfrissebb fordítót (http://freepascal.org/)? Egyébként a Free Pascal már „objektumorientált” nyelv, és aki grafikus felületű programokat akar fejleszteni az leszedheti a Lazarus fejlesztő környezetet (http://lazarus.freepascal.org/), amely ingyenes és több platformot is támogat (Linux, Windows, stb), végül is hasonló a Delphi-hez, illetve törekszik a Delphi-vel való kompatibilitásra és a Free Pascal-ra épül.

  7. [re=6304]ejbenjaro[/re]: Most valóban elindult, egy rendszer újratelepítés után, az ok: kék halál (L) köszi a segítséget

  8. Visszajelzés: Hogyan? » Pascal alapok 2 – a változók
  9. A Pascal a legjobb a kezdök szamara, de abbol lett a Bp 7 with Objects es abbol meg a Delphi… es az evolucio jelenlegi csucsa a Free Pascal. Ami minden elödjèvel kompatibilis felülröl lefele.
    Igen Pascalban is nagyon durva dolgokat le lehet programozni. Föleg Inline direktivakkal. Közvetlenül gepi kodban is akàr. Az ember a legtöbb sikert olyan nyelvben erheti el ami logikus felèpitèsü es könnyen hasznalhato. Ezer volt a Pascal mindenütt kedvenc.
    Igen az Assemblyben vagy C++ ban irt programok sokkal gyorsabbak de nem mindig az szamit. Valahol azt olvastam a Tp7 nek van 64 bites Win7 en futo valtozata is mar.

  10. szia! szeretnék csináni egy lotto programot és sehogy se jön össze. tudnál nekem segíteni? 🙂

  11. Melyik része nem megy, maci? Nem tudsz véletlenszámot generálni? Nem tudod egy ciklusban ismételgetni a véletlenszámok generálását? Esetleg nem tudod, hogyan szűrjed a duplumokat?

  12. Nagyon jó a pascal ma is.
    A freepascal fordító meg egyenesen király! Keresztplatformos, szinte bármire lehet vele fordítani, elég sokat fejlődött a korai turbo pascal óta. OOP-s, multiparadigmás.
    Akik meg herótozzák a pascalt, azok csak nézzenek magukba. Egyéb nyelven sem tudnak programozni, vagy ha tudnak is esetleg, nem ismerik a pascalt. Tanulásra több mint jó, de munkára sem utolsó. A delphi-vel keresem a kenyeremet, azzal tudok munkát szerezni, hogy nagyon szoros határidőre vállalok. ÉS ehhez a gyors fejlesztési időhöz a delphi remek társ.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .