Ubuntu alapvető beállításai

Ha sikerült telepíteni az Ubuntut, akkor itt az ideje a használatnak.
Ebben a leírásban elsősorban egy-két fontos beállítást mutatok be, amivel a frissen telepített rendszerünket tehetjük otthonosabbá.

Tartalomjegyzék

• A Terminál
• Rendszer frissítése
• Jogosultságokról
• A tárolók
• Programok telepítése
• „Zárt” (restricted) programok, pluginek telepítése
• Új felhasználó felvétele

A Terminál

Linux alatt Terminálnak (vagy Konzol) nevezzük a parancssori felületet. Ez az a felület, ahol parancsok kiadásával irányíthatjuk a rendszert.
És, hogy miért kell még ma is ezt használni? Sok feladat megoldása sokkal egyszerűbb parancssorból, mint grafikus felületen. Valamint, hogyha tönkremegy a rendszer, akkor a helyreállítást is parancssorból végezhetjük el.
Természetesen amit parancssorral meg lehet tenni azt az esetek nagy részében grafikus felületről is, viszont ez nem olyan hatékony.
A terminált Ubuntu (Gnome) esetén az Alkalmazások, Kellékek menüpontban találjuk

Kubuntu esetén pedig ha KDE3-t használunk a K menü, Rendszer menüpontjában találjuk

KDE4 esetén pedig elég csak a gyorskeresőbe beírnunk, hogy Konsole.
A Linux alatt használható parancsokról itt találsz leírást.

Rendszer frissítése

Grafikus felületen (GNOME)

Minden operációs rendszer esetében fontos, hogy rendszerünket, programjainkat naprakészen tartsuk. Ubuntu alatt sincs ez másképp.
Ehhez a Frissítéskezelő alkalmazást (Update Manager) kell csak igénybe venni. Ezt a Rendszer, Adminisztráció menüpontból tudjuk kézzel elindítani, azonban a rendszer alapértelmezett beállítás szerint naponta ellenőrzi, hogy elérhető e valami frissítés, majd ha igen, akkor azt kijelzi a felső tálcán.

Majd itt kattintsunk az Ellenőrzés gombra, hogy a Frissítéskezelő letölthesse a legfrissebb csomaglistákat.

A rendszer be fogja kérni a jelszavunkat, ezt adjuk meg, majd kattintsunk az OK gombra.

Amennyiben van elérhető frissítés, akkor ezeket láthatjuk egy listában, majd elég csak a Telepítés gombra kattintani a frissítés telepítéséhez.
Kattintsunk a Beállítások gombra, hogy a frissítésekkel kapcsolatos beállításokat megtegyük.
Beállíthatjuk, hogy milyen frissítéseket telepítsen a rendszer. Azt, hogy melyik mit jelent a Tárolók részben olvashatjuk el.
Majd beállíthatjuk, hogy milyen gyakran keressen frissítéseket a frissítéskezelő. Érdemes kiválasztani, hogy naponta vagy hetente keressen, valamint, hogy a sürgős frissítéseket (melyek rendszerhibákat, biztonsági hiányosságokat javítanak) automatikusan telepítsen és csak a nem sürgős frissítéseket (programok új verziói pl.) kézzel telepítsük.

Kattintsunk a Bezárás gombra, hogy kilépjünk a beállításokból, majd a felbukkanó ablakban az Ellenőrzés gombra.

Frissítés terminálból

 

Terminálból (Konzol) az alábbi parancsokkal lehet a rendszer frissítését elvégezni:
Csomaglisták letöltése:

sudo apt-get update -y

Majd a normál (rendszert nem érintő) frissítések telepítése:

sudo apt-get upgrade -y

Rendszerfrissítések telepítése (új rendszre verzió, vagy nagyobb, rendszert érintő frissítések, pl. Linux kernel)

sudo apt-get dist-upgrade -y

Jogosultságokról

Minden modern operációs rendszerben (így a Linuxokban, a Windowsban) a felhasználóknak jogosultsági szintjei vannak. Így lehet beállítani, hogy mely felhasználó milyen jogokkal rendelkezik. Ki telepíthet programokat, ki aki rendszerbeállításokat elvégezhet, vagy csak használhatja a rendszert.
Linuxok alatt azt a felhasználót, akinek mindenhez joga van root felhasználónak hívják.
Ubuntu esetén nem jön létre külön root felhasználó, hanem a telepítéskor létrehozott felhasználó (vagy akinek beállítjuk) szerezhet root jogokat.
Azért nem rögtön root jogokkal jön létre ez a felhasználó, mivel a mindennapi használat során nincs szükség erre az emelt jogosultság szintre, ez csak a biztonságot csökkentené.
Ha olyan műveletet akarunk Ubuntun végrehajtani amihez nincs elég jogunk normál felhasználóként (tehát root jog kell hozzá), akkor a rendszer feldob egy ablakot, amiben a jelszavunkat kéri be. Be kell írnunk a jelszavunkat, majd minden folytatódik tovább, de immár az emelt jogosultsággal. Ha egyszer így beírtuk a jelszavunkat, akkor azt a rendszer 15 percig megjegyzi.

Kézzel is indíthatunk root joggal egy programot. Erre szolgál grafikus felületen a gksudo parancs, vagy terminálban a sudo parancs. Azonban általában nem lesz szükségünk.

A tárolók

A tárolók (repository) olyan speciális könyvtárstruktúra, ahol a telepíthető csomagok, programok telepítőfájljai találhatóak és ezek a csomagok egy index fájlban fel vannak sorolva. Tárolókat a legtöbb esetben az internetről, HTTP protokoll használatával érjük el.
A gyárilag beállított tárolókon kívül nagyon sok harmadik fél (tehát nem az Ubuntu csapat) által karbantartott tároló van, melyekből hasznos, a gyári tárolókban nem létező, vagy azoknál frissebb programokat tölthetünk le.
A hivatalos tárolókból négy fő fajta létezik:

• main – Canonical által támogatott csomagok. Ez a legfontosabb része az Ubuntunak, ezen csomagok vannak a telepítő lemezen is, csak szabad szoftverek (ha az Ubuntu tárolóját nézzük)
• restricted – Nem GPL (vagy hasonló), hanem zárt licencelésű programok, azonban a Canonical által támogatottak (pl. ATI vagy NVIDIA driver).
• universe – GPL (vagy hasonló) licencű programok, melyeket a közösség tart karban.
• multiverse – Nem GPL licencű programok, melyeket a közösség tart karban

Valamit kiegészítő tárolók:

• jaunty-security – Sürgős, biztonsági frissítések
• jaunty-updates – Hivatalos frissítések
• jaunty-backports – Csomagok a következő Ubuntu verzióból, amik kompatibilisek az adott verzióval
• jaunty-proposed – Előzetesen kiadott frissítések.

Tárolók kezelése

A tárolókkal kapcsolatos beállításokat a Rendszer, Adminisztráció, Szoftverforrások programot elindítva tehetjük meg.

A legelső, Ubuntu szoftverek fülön állíthatjuk be, hogy mely tárolótípusokat engedélyezzük. A jobb felhasználói élmény miatt, pipáljuk be mindegyiket (mint a képen). Valamint válasszuk ki, hogy mely „tükröt”, melyik országban lévő szervereket használjuk. Ha azt tapasztalnánk, hogy a csomagok lassan töltődnek le, nyugodtan beállíthatunk itt más ország szervereit (német szervereket pl.)

Külső tárolók felvétele

Külső tárolók, azok a tárolók, melyek az Ubuntuhoz tartalmaznak programokat, azonban ezeket nem a Canonical cég üzemeltet, hanem külső, (3rd party) gyártók, üzemeltetők, magánszemélyek. Ilyen pl. a Google tárolója, melyből a Google programjait lehet telepíteni, vagy a Medibunto, ahol multimédia programok találhatóak.
Egy ilyen tárolóhoz tartozik egy úgynevezett kulcs, mely azért kell, hogy a csomagok hitelessége ellenőrizhető legyen. Tehát egy külső tároló felvételekor meg kell mondani, hogy mi ennek a tárolónak az elérési útvonala, milyen típusú programok vannak benne, valamint fel kell venni a rendszerbe a tároló kulcsait.
Felvehetünk külső tárolót grafikus felületen, valamint terminálból is.
Ezeket a tárolókat a Szoftverforrások programban, a Harmadik fél fül alatt találjuk. Gyárilag fel van véve a partner tároló, ami azonban nincs engedélyezve (nincs előtte pipa).

Google tároló

A Google programjait a legegyszerűbben (igaz, nem mindig a legfrissebbet) a saját tárolóiból telepíthetjük.
Töltsük le a tároló kiszolgálójának kulcsait, erről a linkről. Kattintsunk a linkre jobb egérgombbal, majd a mentést válasszuk.
Menjünk a Hitelesítés fülre, majd itt kattintsunk a Kulcsfájl importálása gombra, és tallózzuk be a letöltött kulcsfájlt. Az importálás után megjelenik a Google a kulcs listában.
Ezután, a Harmadik fél fülön kattintsunk a Hozzáadás gombra, majd a következő sort másoljuk be a beviteli mezőbe és a Forrás hozzáadása gombbal adjuk is hozzá:

deb http://dl.google.com/linux/deb/ stable non-free

Kattintsunk a bezárás gombra, hogy elmentsük a változtatásokat. Feljön egy figyelmeztető ablak, hogy elévültek a szoftverforrásokkal kapcsolatos információk. Itt kattintsunk az Frissítés gombra, hogy letöltse a rendszer a legfrissebb csomaglistákat.

Medibuntu tároló

Ezt a tárolót a legegyszerűbben Terminálból, az alábbi parancsokkal telepíthetjük (bármely Ubuntu esetén)

sudo wget http://www.medibuntu.org/sources.list.d/`lsb_release -cs`.list --output-document=/etc/apt/sources.list.d/medibuntu.list; sudo apt-get -q update; sudo apt-get --yes -q --allow-unauthenticated install medibuntu-keyring; sudo apt-get -q update

Programok telepítése

Ubuntu alatti program telepítésről itt találsz leírást.

(a hangerő csúszka melletti négy kifelé mutató nyílra kattintva teljes képernyőn nézheted)

„Zárt” (restricted) programok, pluginek telepítése

A „zárt” csomagok, olyan programok, pluginek, melyek szerzői jogi korlátozás alá esnek (elsősorban az USA-ban lévő szoftver szabadalmi dolgok miatt), ezért gyárilag nem települ, de hivatalosan támogatott csomagok.
Ilyen pl. a java, a flash, Microsoft betűtípusok, audio és videó codecek, valamint zárt driverek, stb.
Ezeket egyszerűen telepíthetjük, ha telepítjük az ubuntu-restricted-extras csomagot.
Telepíthetjük a már megismert módon a Synaptic segítségével, vagy akár terminálból is, ha beírjuk a következő parancsot:

sudo apt-get install ubuntu-restricted-extras -y

Majd beírjuk jelszavunkat (nem látunk a jelszó beírásakor semmit!) és enter.

Új felhasználó felvétele

Telepítéskor csak egy felhasználót hozhatunk létre. Azonban ha több ember használja ugyanazt a számítógépet, érdemes külön-külön felhasználói fiókot létrehozni mindenkinek.
Indítsuk el a Felhasználók és csoportok beállítást a Rendszer, Adminisztráció menüből.

Majd itt kattintsunk a Feloldás gombra, és adjuk meg jelszavunkat.
Felhasználó felvételéhez kattintsunk a Felhasználó hozzáadása gombra.
Töltsük ki értelmeszerűen a mezőket, majd az OK gombra kattintva létrejön a felhasználó.