Windows 7 VHD boot

Az elmúlt egy hétben többnyire a Windows 7 tanulmányozásával voltam elfoglalva és most jutottam el odáig, hogy kicsit mélyebbre ássak az új szolgáltatásokban. A következőkben részletezésre kerülő megoldás egyelőre nem támogatott, azonban tökéletesen működik a publikusan is megjelent béta verzióban. Általában nem szoktam nem támogatott megoldásokról cikket írni, de most mégis kivételt teszek, mivel túlzottan érdekes és hasznos újdonságról van szó, ahhoz, hogy csak úgy elmenjek mellette. Nem is csigázom tovább az olvasót, a VHD bootról lesz szó a következőkben. Persze ez már a címből úgyis kiderült. 🙂

Amikor először végiggondoltam, hogy is álljak neki a tesztelésnek, rögtön az jutott eszembe, vajon miként is lesz operációs rendszer egy virtuális lemezen. Tudniillik a hivatalos álláspont szerint a Virtual PC által készített VHD állományok nem támogatottak, és nem is működnek. Ezt a módszert, ezért kihúztam a listáról. Hyper-V gépeim pedig nem álltak rendelkezésre, ezért a másolgatás is ugrott.
Viszont a Windows 7 beépítve tartalmazza a VHD állományok készítésének és csatlakoztatásának lehetőségét. Ez eddig rendben is van. A saját maga által készített lemezekkel bizonyára nem lesz problémája.
Ezzel a megoldással egyetlen ?apró? probléma van, lesz egy üres lemezem, amit csak futó operációs rendszer alatt tudok csatlakoztatni. Erre nehéz lesz telepíteni bármit is, esetleg Windows alatt indítva a telepítőt, de ebben az esetben a 32 bit kontra 64 bit problémájába ütköztem. Aztán mégis megpróbáltam egy 32 bites telepítőt indítani, itt a következő hibaüzenetet kaptam:

Egyelőre fogadjuk el, hogy virtuális lemezre nem lehet rendszert telepíteni. A későbbiekben erről még lesz szó.
Tehát mi is a megoldás? Lássuk lépésenként!
Első teendőnk egy virtuális lemez létrehozása, mely több módon is elvégezhető Windows 7 alatt. Először nézzük a ?kattintgatós? módszert. Indítsuk el a ?Disk Management? eszközünket a Vezérlőpultból, vagy egyszerűen a ?Diskmgmt.msc? parancs segítségével.
Az ?Action? menüből elérhető az új lemez létrehozására szolgáló opció.
Itt mindenképpen fix méretű lemez létrehozása ajánlott, ugyanis nagyságrendekkel gyorsabb a lemez kezelése mint dinamikus méret esetén. Ez pedig egy operációs rendszer esetében nem elhanyagolható szempont.
Ugyanez a művelet a parancssorból a következőképpen fest:

Ennek kapcsán valószínűleg egy bugba sikerült futnom, ugyanis ha az állomány nevében szerepel a ?windows? szó akkor a VHD helyett csak egy szép hibaüzenet kapunk, amelyből megtudhatjuk, a windows könyvtár alá bizony nem tehetünk virtuális lemezképeket. Ez természetesen igaz a grafikus felületen történő létrehozásra is.
Ezzel gyakorlatilag végeztünk is az előkészületekkel, jöhet a telepítés a már megszokott módon.
Újraindítás, Windows setup.
Itt következik a trükkösebb rész, mert valamilyen módon elérhetővé kell tennünk a virtuális lemezünket, nyílván a telepítő ezt nem látja magától. Milyen jó is lenne, ha elérhetnénk a parancssort és még a Diskpart parancs is működne. Erre is van megoldás, mindössze a Shift+F10 billentyűkombinációt kell megnyomnunk.

A képen látható parancsok segítségével kiválasztjuk, majd aktívvá tesszük a lemezünket, ezek után ki is léphetünk a parancssorból és folytathatjuk a telepítést.
Amint elérkezünk a meghajtók kiválasztásához, rögtön feltűnik, hogy megjelent a korábban elkészített virtuális lemezünk is.
A Windows alól indított telepítőhöz hasonlóan itt is hibaüzenet fogad minket.
Egy apró különbség azonban mégis megfigyelhető, ebben az esetben már aktív a ?Next? gomb és bizony működik is.

A telepítés befejezése után nincs más dolgunk, mint bejelentkezni.
Végül azért érdemes egy pillantást vetni a lemezeinkre:

Mindenki megnyugodhat, ez nem bug, ez feature. Valóban látja a teljes meghajtót az operációs rendszer. Tehát nem csak a 25 Gigabyte méretű virtuális lemezt, hanem azt a lemezterületet is, amin maga a VHD foglal helyet.
Néhány megjegyzés a végére:
A VHD Boot lehetősége hivatalosan csak Windows 7 (nem minden verzióban) és Windows Server 2008 R2 alatt érhető el.
Az általam használt számítógépen egyáltalán nem volt operációs rendszer, csak egy üres merevlemez, és azon egy VHD állomány. Sőt még a gép is virtuális volt. 😀