A hatalmas szuperszámítógépek még mindig léteznek. De mire jók?

A szuperszámítógépek nagy felhajtást keltettek a 90-es években, hiszen az USA, Kína és sok más nagyhatalom versengett azért, hogy nekik legyen a leggyorsabb szuperszámítógépük. Habár a PC-k megjelenésével és a technológia fejlődésével a versenynek vége szakadt, a szuperszámítógépeket még ma is használatban vannak.

Ahogy a Moore törvény is mondja, a számítógépes teljesítmény körülbelül 2 évente duplázódik, ezzel azonban a megoldandó problémák komplexitása is nő, és a szupergépek itt jönnek a képbe. Maga a szuperszámítógép kifejezés sokak szerint egy olyan óriási gép, mely tucatszor erősebb az átlagos laptopnál és PC-nél, azonban ez nem teljesen igaz. A szuperszámítógépek valójában ezernyi kis számítógépből állnak, és minden egyes gép ugyanazon a feladaton dolgozik. Jó eséllyel egyik processzor sem olyan jó, mint az otthoni gépben lévő. De akkor hogy lehetnek ilyen jók ezek a gépek?
Ahogy a mondás tartja, egységben az erő. A processzorok együtt dolgoznak és bonyolult egyenleteket oldanak meg, számolnak, próbálgatnak, stb. Az ilyen feladatokra tökéletesek ezek a gépek, azonban nem minden feladatot lehet szupergépekre bízni, tehát például nem fogjuk kedvenc játékainkat 1 millió FPS-en szupergépeken futtatni. A parallel komputálás, amit a szupergépek csinálnak csak a kalkuláció-orientált folyamatok felgyorsításánál hatékony.

A mai szuperszámítógépek erejét FLOPS-ban, avagy ’’Floating Point Operations Per Second’’-ben (lebegőpontos műveletek másodpercenként) mérik, mely azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan tolják a matekot ezek a gépek. A jelenlegi legerősebb gép az IBM ’Summit’ névre keresztelt gépe, mely 200 PetaFLOP (a Giga milliószorosa) sebességre képes.
A szuperszámítógépek a komputerizált tudományok alapja. Többek között használatosak az egészségügyben proteinszekvenciák szimulálására a rákkutatásban, a fizikában nagy mérnöki projektek szimulációinak lefuttatására, és még a pénzügyben is a tőzsde figyelésére. Az a folyamat, ami az átlagember számára leginkább hasznos, az az időjárás modellezése és figyelése. Annak a megjóslása ugyanis, hiszen milyen idő lesz jövő hét szerdán, kifejezetten nehéz feladat, és még a legjobb szuperszámítógépek sem tudják pontosan megoldani. Konkrétan a Sumit-nál 5000-szer erősebb gép kéne, melynek ára hatalmas.

És itt el is érkeztünk ahhoz, hogy miért nem lesz az átlagembernek szupergépe. Az ilyen gépek energiafogyasztása millió dollárokat emészt fel évente! Sajnos nem az átlagember játékszere még egy darabig.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .