Az 5 legfontosabb MI trend 2021-ben
2020-ban az MI, avagy Mesterséges Intelligencia igen felkapott szavak voltak. Maga az MI úttörése tart már néhány éve, azonban az újabb algoritmusok jóval kifinomultabbá tették azt 2020-ra. A legnépszerűbb közösségi médiaoldalak és keresőmotorok minden nap alkalmazzák az MI nyújtotta lehetőségeket, hogy a felhasználó igényeire szabják az élményt. Lassan a 2020-as év végéhez érkezünk, nézzük mely MI trendek lesznek 2021-ben dominánsak!
Hogy áll most az MI?
A legtöbben úgy ismerjük az MI-t, mint azt, ami a reklámokat és a hírfolyamokat testreszabja nekünk például Instagram-on, Facebook-on, a Google-ben, stb. Az MI azonban ennél több. A legfejlettebb kvantumszámítógépektől a legmodernebb orvosi eszközökön át a felhasználói termékekig, személyes asszisztensekig mindenhol ott van. Az IDC piackutató cég szakértői szakértők úgy vélik, hogy az MI által termelt profit idén el fogja érni a 156.5 milliárd dollárt. Ez egy 12.3%-os növekedés tavalyhoz képest.
Ha megnézzük a trendeket, akkor könnyű lehet olyan szituációba csöppenni, hogy nem látjuk a fáktól az erdőt. Sok van belőlük ugyanis. Emeljük tehát ki a legfontosabbat, egész konkrétan ötöt, melyek tényleg meg fogják határozni a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást 2021-ben. Fontos kitérni arra is, hogy miként fejlesztik ezeket és milyen területeken használják. Vágjunk tehát bele!
1. Hiperautomatizálás
Szép szó, de magában nem mond nekünk sokat. A Hiperautomatizálás (hyperautomation) egy informatikai megatrend, melyet a Gartner piackutató cég definiált először. Lényege, hogy egy szervezeten belül, ha van rá igény, akkor szinte mindent lehet automatizálni. A régies üzleti folyamatokat mindenképp megéri, ugyanis sok időt és emberi energiát emésztenek fel, ezeket pedig jobban is lehetne használni. Mióta jelen van a koronavírus, a digitális folyamat automatizálásra (digital process automation) és az intelligens folyamat automatizálásra (intelligent process automation) is megnőtt az igény.
A hiperautomatizálás legnagyobb elősegítői egyértelműen a mesterséges intelligencia és a gépi betanulás. A hiperautomatizálás kezdeményezői rájöttek, hogy a siker érdekében nem hagyatkozhatnak statikus, előre egy céllal elkészített szoftverre. Az automatizált üzleti folyamatoknak képesnek kell lenni alkalmazkodni a változó körülményekhez és a váratlan szituációkra is jól kell reagálniuk. Minél több idő telik el, az ilyen rendszerek annál hatékonyabbak lesznek és jobban reagálnak a problémákra.
2. Fegyelem az MI fejlesztésben
A Gartner piackutatásai alapján a mesterséges intelligencia projektek csak 53%-a kerül a prototípus fázisból a tényleges használati fázisba. Amikor üzleti cégek és szervezetek megpróbálnak mesterséges intelligencia technológiákat alkalmazni, akkor a fenntartással, kiterjeszthetőséggel és kontrollal sokszor gondjuk akad. Ezért is történik az, hogy a sok MI kezdeményezés nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A probléma ott van, hogy a mesterséges intelligencia technológiák gyártásában nincs mindig elég figyelem. Egy jól felépített, robosztus mérnöki protokoll sokat mozdítana előre a sikeres MI technológiák gyártásában a Gartner szerint, és 2021-ben erre nagy hangsúly fog kerülni.
Egy fegyelmezett és jól átgondolt MI gyártási folyamat kigondolása kulcsfontosságú. Az MI mérnöki technológiák DataOps, ModelOps és DevOps folyamatokat is alkalmaznak, ezáltal az MI bekerül a DevOps mainstream-be is. Ez azt jelenti, hogy az MI fejlesztés nem egy külön, izolált projektek halmaza lesz, hanem szorosan együtt fog működni az említett folyamatokkal.
3. Az MI és a kiberbiztonság
Céges és otthoni rendszerekben is egyre nagyobb szerepe jut az MI-nek a kiberbiztonság terén. A kiberbiztonsági rendszerek fejlesztői folyamatos versenyben vannak az újabb és újabb fenyegetésekkel szemben a vírusoktól kezdve a DDS támadásokon át a hacker-ekig. Az MI szerepe itt az, hogy segít azonosítani az új támadási trendeket és módszereket, melyek esetleg korábbi, ismert támadások variációi.
A kiberbiztonság a nagyobb cégeknél, bankoknál és hasonló intézményeknél rendkívül fontos, hiszen komoly összegek, érzékeny információk forognak kockán. Az MI segíthet azáltal, hogy pénzügyi, tranzakciós, kommunikációs, digitális és egyéb jellegű adatot gyűjt cégek globális rendszeréből. Külső forrásokból is gyűjthet adatot, majd elemezheti ezeket olyan szokásokat, jellegzetességeket kutatva, melyek veszélyre utalhatnak. Itt gondolhatunk gyanús IP címekre és gyanús autentikációs próbálkozásokra.
4. Az MI és az Internet of Things találkozása
Az Internet of Things, avagy IOT egy gyűjtőfogalom és tulajdonképpen minden ide tartozik, mely valamilyen módon csatlakoztatva van az internetre. Manapság már inkább olyan eszközökre utal, melyek ténylegesen kommunikálnak is egymással. A legegyszerűbb szenzoroktól az okostelefonokig minden ide tartozik. Az MI-nek komoly jelentősége van az IOT-vel kapcsolatban a Transforma piackutató cég szerint. A globális IOT piacban jövőre 24 milliárd eszköz fog részt venni és 1.5 trilliárd dollárt fog érni (a milliárd ezerszerese).
Az MI már egy ideje használatban van az olyan eszközökön, melyek beletartoznak az IOT-be. A cél, hogy okosabbak és biztonságosabbak legyenek. A haszon természetesen kölcsönös, ugyanis az MI-nek hatalmas mennyiségű adatra van szüksége, hogy hatékony legyen. Minél több kommunikáló eszközzel kerül kapcsolatba, annál sikeresebb.
Képzeljünk el egy ipari környezetet, ahol egy gyárban megnézzük milyen IOT eszközök vannak jelen. A gyár összes szenzora adatot gyűjt, majd egy mesterséges intelligencia kielemzi ezeket és korrekciókat végez a gépekben, hogy javítsa hosszú távon a termelést és a hatékonyságot. Minél több idő telik el, a mesterséges intelligencia annál több adatot tud gyűjteni és annál jobban tudja a gyár működését finomhangolni.
5. Az MI és a moralitás
Amikor elindult a Black Lives Matter mozgalom, olyan cégóriások, mint a Microsoft, IBM és az Amazon bejelentette, hogy korlátozzák a rendőrségek mesterséges intelligenciával működő arcfelismerő algoritmusait. Ez lehet, hogy szolidaritásból tették, de inkább csak azt szerették volna, hogy legyenek jobban törvénybe foglalva a technológiához kapcsolódó szabályok és emberi jogok. A közös döntés hamar reflektorfénybe tette az MI-t és a hozzá kapcsolódó morális kérdéseket.
Az MI-t sajnos rosszra is lehet használni. Ide tartoznak a „deepfake” hamis információs törekvések, továbbá kibertámadások is. Ennél vannak szürkébb területek is, mint amikor a kormány és a rendőrség használja az algoritmusokat megfigyelésre. Sokan az üzleti cégeket is ide sorolják, amikor felhasználói adatokat használnak algoritmusokban reklámok elkészítéséhez. Az MI tehát nem csak pozitívumokat rejt magában. Összességében a jók viszont nagyobb súlyban vannak jelen a rossznál, és az MI pozitívumai felülemelkednek a negatív lehetőségeken. 2021-ben igen nagy hangsúly lesz továbbra is az automatizáláson, a biztonságon és az internetes tartalom személyre szabásán is.
