Hogyan gyorsítsunk internetkapcsolatunkon? (2. rész)
Az előző részben megnéztünk néhány módszert, amellyel valamelyest gyorsíthatunk kapcsolatunkon, vagy minimális szinten feljavíthatjuk azt, csökkenthetjük az interferenciát az 5 GHz-es sávval, stb. Sokszor azonban az a probléma, hogy túl nagy adatforgalmat generálunk, így más tevékenységekre nem jut elég sávszélesség.
A legtöbb internetcsomagban egy meghatározott sávszélességet és adatforgalmat kapunk, ez pedig megoszlik a háztartásban található eszközök között. Sokan azt a hibát követik el, hogy viszonylag kis csomagot rendelnek, ezen pedig osztozik 2 felnőtt és sokszor 1-2 gyerek számítógépei, okostelefonjai, laptopjai és egyéb eszközei. Bizonyos tevékenységek nagymértékben limitálják a sávszélességet. Ilyen a torrentezés, nagy fájlok letöltése, tartalom stream-elése például Netflix-ről vagy HBO GO-ról (főleg a 4K-s tartalmak), wifi kamerák és egyéb források. A router-ben beállítható, hogy egy bizonyos eszköz csak limitált sávszélességet vehessen igénybe. Segít természetesen az is, ha megbeszéljük családon belül, hogy ki mikor tölt. A nagy letöltéseket késő estére hagyhatjuk, ha nincs elég sávszélesség. Ha a router támogatja, akkor aktiválhatjuk a QoS szolgáltatást (Quality of Service). Ez azért hasznos, mert automatikusan és hatékonyabban osztja el a sávszélességet az eszközök között, továbbá letiltja a problémás tevékenységeket, mint például a torrentezés.
Sok problémát megoldhat, ha DNS szervert váltunk. A Domain Name System (DNS) olyan, mint az internet címkönyvtára. A DNS párosítja a domain neveket IP címekkel, ahol az adatok tárolódnak. A sebesség azonban, amivel a DNS szerverek ezt a folyamatot végzik drasztikusan eltérhet. Ha rossz DNS szerverünk van, akkor nagy késleltetéssel kell számolni, amikor weboldalakhoz akarunk csatlakozni. Alapértelmezett esetben a szolgáltatónk DNS szervereit használjuk minden nap, azonban ezek jó eséllyel nem a leggyorsabbak (különösen külvárosokban). Ha gyanítjuk, hogy a DNS szerverek rosszak, akkor a Google (8.8.8.8 és 8.8.4.4), valamint a CloudFlare (1.1.1.1) DNS szervereit is használhatjuk. Lehet futtatni egy tesztet is online, mely földrajzi alapon meghatározza, hogy mely DNS szerver lenne nekünk a legjobb. DNS-t váltani a routerben kell, ha viszont sikeres, akkor minden eszközön jobb lesz a kapcsolat.
Sajnos manapság a vírusok és kéretlen programok is visszafoghatják sávszélességünket. Windows-on a Feladatkezelőben a Hálózat (Network) részlegben megtekinthetjük, hogy mely programok mennyire használják ki a sávszélességet, így azonosíthatjuk a kéretlen vendégeket. Reméljük ezek a tippek segítenek majd valamennyire!
