Home / Linux / Hogyan használjuk a Sudo hozzáférést Linux-on? (1. rész)

Hogyan használjuk a Sudo hozzáférést Linux-on? (1. rész)

A „sudo” parancs az egyik legalapvetőbb a Linux platformon, és alapvetően arra jó, hogy úgy futtassunk dolgokat, mint ha nem mi lennénk azok, akik ezt teszik. A „root.sudo”-val például tudjuk irányítani, hogy mely felhasználó mihez férjen hozzá egy adott gépen.Sudo hozzaferes

Linux rendszerek kapcsán sokszor hallottuk már azt a túlegyszerűsített nézetet, hogy a Linux-ban minden csak egy fájl. A valóságban, a fájloktól a mappákon és programokon keresztül minden másig, a dolgok egy fájl leíró (file descriptor) segítségével kommunikálnak a kernellel. A fájl leíró tulajdonképpen mindent fájlként mutat be a kernelnek, habár a bemutatott elemek sokszor nem fájlok. Ez az elv magából a Linux jellegéből és az UNIX alapú rendszerekből fakad. Így lettek tervezve. Tekintve, hogy a fájlok szintjén kezelődik sok mindnen, könnyű tehát látni, hogy a fájl szintű hozzáférés effektíve a rendszer szintű hozzáférést is megadhatja Linuxon. Ha van például egy mappánk Linux-on, akkor azt áthelyezhetjük, módosthatjuk, szerkeszthetjük, átnevezhetjük, stb, és ilyen műveletekre másoknak is adhatunk hozzáférést. Ezen a hozzáférésen alapul, hogy ki mit tud egy adott objektummal kezdeni a rendszerben. Mindenkire vonatkozik ez, kivéve a „root” felhasználóra.Sudo

A root felhasználó speciális jogokkal rendelkezik, mivel semmiféle korlátozás nem érvényes rá. Ha a root felhasználó van kezeink alatt, akkor egy Linux rendszerben bármit megtehetünk anélkül, hogy hozzáférési engedélyekbe ütköznénk. Mindehhez pedig csak a root felhasználó jelszava kell, ami értelemszerűen nem jó, ha illetéktelen kezekbe kerül. Éppen ezért Linux-on bevett praktika, hogy a root felhasználóba szinte sosem jelentkezünk be, hanem inkább egy normál fiókban dolgozunk a „sudo” paranccsal, mellyel „megemelhetjük” jogainkat egy időre.sudo Group

A „sudo” parancs már a 80-as évek óta velünk van és mindig is arra volt használva, hogy szuperfelhasználói státuszt szerezzünk egy rövid időre Linux rendszereken. Amikor egy modern disztrót feltelepítünk egy gépre, akkor a felhasználói fiók, melyet létrehozunk, hozzáadásra kerül az úgynevezett „sudoers” listához, mely azon felhasználók listája, akinek van hozzáférése a „sudo” parancshoz.sudo All

A „sudo” parancs maga egy rövidítés, mely a „superuser do” szavakból lett összeállítva, mely arra utal, hogy szuperfelhasználóként tudtunk dolgokat csinálni a gépen. A parancs használata azóta kibővült, és a „sudo” segítségével végrehajthatunk egy parancsot bármely felhasználó nevében.arnyek file

A „sudo” parancsot az „-u” kiegészítéssel kell futtatni, hogy ne root-ként futtassuk a parancsot. Egy sudo parancs például így nézhet ki:

„sudo -u adam whoami”

Ekkor a „whoami” parancsot futtatjuk az adam felhasználón keresztül. A parancsot használhatjuk arra is, hogy bejelentkezzünk egy másik fiókba anélkül, hogy tudnánk a jelszavukat:

„sudo -i -u adam”

Ekkor csak saját jelszavunkat kell megadni. A sudo parancsnak rengeteg felhasználása van. A következő részben megnézünk még párat.

Szerző Fórián Andrea

Olvastad?

Linux penguin

Mit kell tudni az inódokról Linux-on? (1. rész)

A Linux fájlrendszere úgynevezett „inód”-okra támaszkodik. Ezen alapvető építőköveit sokan nem ismerik és nem tudják, …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát Adatkezelési tájékoztató és felhasználási feltételek

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás