Hogyan működnek az IP címek? (3. rész)

IP halozat

Az előző részekben megnéztük az IP címek alapjait, az alhálózati maszkok és az alapértelmezett átjárók jelentőségét az interenetes és hálózati kommunikációban. Fontos részei ezek minden modern otthoni háztartásnak, hiszen lehetővé teszik, hogy eszközeink hatékonyan, problémamentesen kommunikáljanak egymással és az interneten megtalálható más eszközökkel. Nézzük ezúttal a DNS szerverek szerepét és fontosságát!IP cim
Amikor egy eszköz IP címét és adatait megtekintjük, akkor a tényleges IP cím, az alhálózati maszk és az alapértelmezett átjáró mellett még a DNS szerver adatait is megtaláljuk. A DNS az internet világában a Domain Name System rövidítése. Ezek alapértelmezett domain nevek. Ha belegondolunk, akkor az emberek sokkal könnyebben megjegyeznek szöveges adatokat, mint IP címeket. Könnyebb például a Google.hu címet megjegyezni, mint az egyik szerverének IP címét. A DNS szerverek úgy működnek, mint a telefonkönyvek. Megjegyzik számos oldal domain nevét azáltal, hogy IP címekké alakítják azokat. Eszközeink tehát később felismerik ezeket az oldalakat az alapján, hogy a DNS állományukban mik szerepelnek. Ezek az adatok külön DNS szervereken tárolódnak, melyekre eszközeink kérvényt adnak be, ha lekérdezésre van szükség adatokból. Ehhez pedig kell a DNS szerver címe, ahova az adatokat mentik és ahonnan azokat később lekérdezik.IP
Egy tipikus otthoni hálózatban a DNS szerver címe azonos szokott lenni az alapértelmezett átjáró címével. Az eszközök tehát a lekérdezéseket jellemzően a router-nek küldik, mely aztán továbbítja azokat az illetékes DNS szervereknek. Ezek általában azok, melyeket a szolgáltató biztosít, azonban megváltoztathatjuk a címet, ha más DNS szervereket akarunk használni.IPv4
Az internet világában sokszor találkozhatunk még az IPv4 és az IPV6 kifejezésekkel. Az eddig említett IP címek IPv4 protokollt használnak, melyet a késői 70-es években fejlesztettek ki a szakik. Az IPv4 szabvány 32 bitet használ, ezáltal pedig 4.29 milliárd különböző IP címet képes előállítani. Ez régebben meg is felelt a követelményeknek, azonban amióta ilyen sok eszköz kering a neten, és tekintve, hogy az IPv4 címeit nagyrészt kiadták a nagy cégeknek, felmerült a probléma, hogy nem lesz elég IP cím. A 90-es években a félelmek miatt az Internet Engineering Task Force (IETF) megalkotta az IPv6-ot, mely 32 helyett 128 bitet alkalmaz a generálásra, mely olyan sok IP címet képes létrehozni, hogy ki sem tudnánk írni. Az IPv6 címek így néznek ki: 2601:7c1:100:ef69:b5ed:ed57:dbc0:2c1e. Mindegyik csoport hexadecimális értékeket tartalmaz, mely 16 bináris értéket jelent. Ezzel tehát ez a probléma is megoldódott. Az IP címek világa érdekes! Érdemes belenézni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .