Itt a 19.04-es Ubuntu, avagy a „Disco Dingo”. Mi változott? (1. rész)
Április 18-án elérhetővé vált a Disco Dingo, mely a legújabb Linux release. A Linux 5.0 kernellel és a GNOME 3.32 felülettel a Dingo első sorban a vizualitás és a teljesítmény terén büszkélkedik, azonban számos apróság is érkezett a rendszerbe, melyről érdemes lehet tudni. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a Disco Dingo csak egy átmeneti kiadás, mivel jelenleg továbbra is a 18.04 Bionic Beaver számít a sztenderd LTS kiadásnak a Linux világban. Mik azonban a 19.04 újdonságai?
Kezdésnek az asztali kapott egy új alapértelmezett hátteret, azonban ennél talán lényegesebb, hogy a főkönyvtárunk kapott egy parancsikont az asztalon. Ha ez zavarna minket, akkor a GNOME Tweaks-el eltávolítható. A gyorsindító sáv ezen felül már nem transzparens, hanem 100% fekete. Ami még érdekes az asztali környezetben, hogy az applikációs menük az eszköztárból visszakerültek minden egyes applikáció saját menüjébe. Ez egyébként a GNOME miatt történt. Néhány applikáció amúgyis itt tartotta a menüit, ez pedig összezavarhatta a felhasználót, hiszen egyszer így, egyszer úgy kellett ezeket használnia. A vizuális változtatásokon felül a GNOME gyorsabb lett és kevesebb erőforrást is használ.
Sok ikon megújult a Dingo-ban. A Yaru ikonszettek új kinézetet kaptak, és számos új ikon került be a rendszerbe a harmadik fél által gyártott applikációk számára. Maga a fájlkezelő is egy letisztultabb külsőt kapott, de ami meglepőbb, hogy a jó öreg terminál ablak is újabb külsőt élvez. A GNOME terminál applikációban mostmár megtalálható egy címsor és egy „új lap” gomb is, így több munkamenetet is végezhetünk egyszerre.
A GNOME beállításaira van egy külön applikáció, ami egyszerűbbé teszi az Ubuntu testreszabását. Bizonyos applikációk engedélyeit is itt szabályozhatjuk, ami szintén a Dingo újítása. Beállíthatjuk például, hogy mely program küldhet értesítéseket.
A vizualitás mindig is az Ubuntu egyik fő eleme volt, ezt pedig a Dingo-ban felfejlesztett Night Light üzemmód is tanúsítja. Ha aktiváljuk, akkor a rendszer megváltoztatja a monitor színárnyalatait és kevesebb kék színt jelenít meg, ahogy megy le a nap és egyre sötétebb lesz. A Night Light-nál megadhatjuk azt is, hogy automatikusan aktiválódjon.
Ami még kicsit nehézkes volt a régi Ubuntu-ban, az a hangbeállítások. A Dingo-ban egy letisztultabb és átláthatóbb hangvezérlő fogad minket, melyben logikusabban lehet szabályozni a hangbeállításokat.