Itt a Windows Sandbox. Mire jó?

Legyen szó egy olyan programról, melyet az internetről töltöttünk le, vagy egy olyanról, melyet e-mail-ben kaptunk, .exe fájlokat futtatni mindig is rizikós volt, hiszen könnyen lehet benne nem kívánatos szoftver. Ha biztosra akartunk menni eddig, akkor virtuális gépekre volt szükség, melyek összeállítása nem a kezdőknek van. A Microsoft a Windows Sandbox-al kívánja ezt a problémát áthidalni.

Sokan kaphattunk már olyan e-mail-eket, mely úgy tűnik, hogy egy családtagtól érkezett és van melléklete is. Vagy lehet, hogy találtunk egy jó kis alkalmazást az interneten, azonban a fejlesztőről eddig sose hallottunk. Az ilyen dolgok gyanúsak lehetnek. Éppen ezért az ilyen fájlokat sokan virtuális gépeken tesztelik, melyeknek egyébként az az előnye is megvan, hogy teljesen tiszta (’laboratóriumi’) környezetet biztosítanak szoftvertesztelésre. Nagy előnyük, hogy izoláltak valódi operációs rendszerünktől, tehát, ha van egy vírus a futtatott programban, akkor az csak a virtuális gépet bántja.
A virtuális gépekkel az a baj, hogy drágák. Még ha olyan ingyenes verziót is használunk, mint a VirtualBox, továbbra is szükség lesz egy Windows licensz-re. Természetesen megtehetjük, hogy nem aktiváljuk a rendszert, azonban ez jelentősen limitálja lehetőségeinket. A másik probléma, hogy a virtuális gépek hatékony futtatásához erős gép és sok tárhely is szükséges.

A Microsoft ezekre a problémákra fejlesztette ki a Windows Sandbox-ot, mely tulajdonképpen egy izolált asztali környezet és lényegében úgy működik, mint egy virtuális gép. Bármi, amit benne futtatunk nincs kihatással valódi rendszerünkre. A Sandbox bezárásakor minden ott telepített program és fájl törlődik; a következő futtatásakor ismét nulláról indul. A Microsoft a Sandbox esetében hardver alapú virtualizációt használ a ’hypervisor’ segítségével, hogy egy külön kernel-t hozzon létre, így elválasztva a Sandbox-ot a tényleges rendszertől.
A Sandbox egyik nagy előnye az is, hogy nem kell letöltenünk vagy létrehoznunk egy virtuális merevlemezt, ugyanis a Windows dinamikusan létrehoz egy üres operációs rendszert a jelenlegi rendszerünk alapján és linkeket hoz létre azokhoz a fájlokhoz, melyek nem változnak, valamint referálja azokat, melyek igen. Ez mindössze 100 MB-ba kerül, és nem is kell külön licensz, hiszen a Sandbox lemásolja jelenlegi rendszerünket. Kezdődhet tehát a szoftvertesztelés!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .