Mi a különbség a Windows és a Windows Server között? (1. rész)

A Microsoft biztosít asztali PC-kre és szerverekre is megfelelő operációs rendszereket. Első látásra a Windows 10 és a Windows Server 2016 igen hasonlónak tűnhet, azonban felhasználásuk alapvetően különbözik. Míg a Windows 10 főleg otthoni személyes felhasználásra készült, a Server feladata, hogy több számítógépet, fájlt és szolgáltatást is lehessen vele egyszerre hatékonyan kezelni.

A két operációs rendszer kódja nagymértékben hasonló. Ha például egy friss, használatlan verziót beboot-olunk mindkettőből, akkor laikus számára nehéz lenne megkülönböztetni őket, hiszen mindkettőnél szinte ugyanolyan az asztal, a start gomb és a feladatkezelő is. Ugyanazt a kernel-t használják és ugyanazokat a szoftvereket is tudják futtatni. A hasonlóságok azonban itt meg is állnak. Ha egy Windows Server operációs rendszerrel telepített gépet szerverként akarunk használni, akkor annak képesnek kell lennie számos egyéb gépet és embert kiszolgálnia anélkül, hogy be kéne avatkozni. A Microsoft éppen ezért sokszor azt javasolja, hogy ne is használjunk grafikus interfészt, mivel ez az erőforrásokat jelentősen megadóztatja. A Server gépeket éppen ezért általában csak parancssorral szokták telepíteni, így maximálisan kihasználható az adott gép. Erre a Nano Server verziók a legjobbak.

Ha mégis van grafikus asztali környezet, akkor az első indítás után a rendszer előhoz egy ablakot, ahol hozzáadhatunk bizonyos funkciókat és szolgáltatásokat ahhoz. Ilyen például a Windows Deployment, a DHCP és az Active Directory Domain is. Ezek a funkciók lehetővé teszik más gépek távoli telepítését, fix IP címek létrehozását, hálózati domainek kezelését, létrehozását és összekötését. Ezek Windows 10-ben alapértelmezett módon nem elérhetők, habár az Apache web server programmal integrálhatók (de ez nem Microsoft szoftver).
A Windows Server operációs rendszer olyan funkciókat is támogat, mint az SMB Direct, valamint a Resilient fájlrendszer, melyek mind a gyorsabb fájlmegosztást biztosítják.

A Server további előnye az is, hogy a legerősebb hardvertípusokat is támogatja. A Windows 10 Pro például maximálisan 2 TB RAM-ot támogat, míg a Server akár 24-el is megbirkózik. A Windows 10 emellett csak 2 fizikai processzort tud kezelni, míg a Server 2016 akár 64 CPU egységgel is képes dolgozni. Érdekes az is, hogy a 32 bites Windows 10 csak 32 magot támogat, a 64 bites 256 magot, a Windows Server azonban elvileg végtelen mennyiségű processzormagot is képes kezelni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .