Jogosultságok Linux rendszerek alatt

A Linux operációs rendszereken elengedhetetlen a jogosultságok használata, hiszen így megakadályozhatjuk, hogy mások esetleg hozzáférjenek a dokumentumainkhoz vagy a többi adatunkhoz. Meg tudjuk szabni, hogy ki olvashatná, esetleg módosíthatná vagy akár futtathatná a fájlunkat. Most már tudjátok, hogy a Linux operációs rendszerek egyik alappillére a jogosultság. Most pedig dőljünk hátra és tudjuk meg mire is jó és hogyan alkalmazzuk a jogosultságokat a rendszerünkön.

Mint ígértem, igaz kicsit megkésve, de most volt időm megírni a jogosultságokról szóló cikket. 🙂
Akkor csapjunk is bele a lecsóba…
Tudjuk, hogy

• minden állománynak van tulajdonosa, csoportja és mindenki más
• mindezekhez tartozik olvasási (r), írási (w) és futtatási (x) jog
• a fájl(ok) futtatásához rx kell és a mappa megnyitáshoz is szintén rx kell

Ezek a betűk, pontosabban az rwx trió, mind mind egy-egy angol szónak a betűi, és mivel olvasásról, írásról és futtatásról beszélünk, így ezeknek a betűknek az angol megfelelője Read, Write, eXecute.
Nézzünk egy táblázatot erről, betűkkel (rwx):

Ha egy fájlnak a jogosultsága „-rw-r–r–” akkor a következőképpen értelmezzük:

Ezt az utolsó 9 karaktert „rw-r–r–” 3 részre oszthatjuk fel, pontosabban:

• a fájl tulajdonosa: rw-
• azok a felhasználók, akik abba a csoportba tartoznak amiben a fájl is van: r–
• és azok a felhasználók, akik se nem tulajdonosai a fájlnak és se nem tartoznak abba a csoportba amibe a fájl tartozik: r–

Láthatjuk, hogy

• a fájl tulajdonosa (rw-) olvashatja, írhatja, de nem futtathatja a fájl
• a fájl csoportjába tartozó felhasználók (r–) csak olvashatják a fájlt, írni és futtatni már nincs joguk
• az összes többi felhasználó (r–) akik nem a fájl tulajdonosai és nem is tartoznak a fájl csoportjába, azok is szintén csak olvashatják a fájlt

Nézzük meg ezt a táblázatot kicsit másképp, azaz most számokkal:

Most nézzük meg, hogy majdnem ugyanaz mint az előző táblázat, csak annyival másabb, hogy itt már nem betűkkel van jelölve a jogosultság, hanem számmal.
Nézzük meg megint, hogy ha egy állománynak 644 a jogosultsága, akkor az mit is takarhat.
Most meg fogunk lepődni, hiszen ha ránézünk a két táblázatra, ez ugyanazt jelenti mint az előbb említett rw-r–r–, azaz:

• a fájl tulajdonosa (4+2=6) olvashatja, írhatja, de nem futtathatja a fájl
• a fájl csoportjába tartozó felhasználók (4+0=4) csak olvashatják a fájlt, írni és futtatni már nincs joguk
• az összes többi felhasználó (4+0=4) akik nem a fájl tulajdonosai és nem is tartoznak a fájl csoportjába, azok is szintén csak olvashatják a fájlt

A jogosultságokat a „chmod” paranccsal tudjuk elvégezni.
A következőképpen tudjuk módosítani a fájlunk (pl.: gyakorlas.txt) jogosultságait:
chmod

• + # Hozzáad egy engedélyt.
• – # Elvesz egy engedélyt.
• = # Beállítja az engedélyt.
• r # Olvasási engedély hozzáadása.
• w # Írási engedély hozzáadása.
• x # Végrehajtási / Futtatási engedély hozzáadása.
• u # Engedélyek beállítása a fájl, könyvtár tulajdonosának.
• g # Engedélyek beállítása a csoport számára.
• o # Engedélyek beállítása mindenki más számára.
• a # Engedélyek beállítása minden felhasználó számára. (tulaj, csoport, mindenki más)
• -R # A fájlok jogosultságait az alkönyvtárban is módosítja (rekurzív módon).

Példák:
chmod u+x gyakorlas.txt # Futtatási jogosultságot ad a fájl tulajdonosának.
chmod go-rx gyakorlas.txt # Visszavonja az olvasási és futtatási jogosultságot a csoport tagjaitól és mindenki mástól.
chmod a=r gyakorlas.txt # A fájl jogosultságait csak olvashatóra állítja minden felhasználó számára.
chmod 444 gyakorlas.txt # A fájl jogosultságait csak olvashatóra állítja minden felhasználó számára.
A fájl tulajdonosának és csoportjának megváltoztatására alkalmas parancsok:
chown # A fájl tulajdonosát változtatja meg.

• -c # Azon állományok nevét jeleníti meg, melyeknek a tulajdonosa megváltozott.
• -f # Tiltja a hibaüzenetek megjelenítését.
• -R # A fájlok tulajdonosát az alkönyvtárakban is módosítja.
• -v # A módosításokról részletes listát készít.

Példák:
chown zsozso gyakorlas.txt # A fájl „zsozso” tulajdonába kerül.
chgrp felhasznalo gyakorlas.txt # A fájl a „felhasznalo” csoportba kerül.
chown zsozso:felhasznalo gyakorlas.txt # A fájl „zsozso” tulajdonába és a „felhasznalo” csoportba kerül.
Azt hiszem ennyi lenne a jogosultságokról szóló rész. 🙂
A következő cikkem egy meglepetés lesz, hiszen számomra is egy meglepetés volt mikor megismertem! 🙂