Az Openbox ereje Arch alatt(avagy hogy lesz egy WMből DE?)

Arch-használók túlnyomó többsége KDE-vel nyomul, úgyhogy a birkaszellem jegyében én is azt használtam hónapokon kersztül. Azután gondolva a jövőre, ugyanis egy netbook(mini-notebook/sub-notebook) vásárlása tervbe van véve. Ezekről meg mindenhol azt lehet olvasni hogy ilyen lassú, meg olyan gyenge, csak netezésre jó, meg kicsi a kijelző, meg harmatos a teljesítménye, meg estébé. Úgyhogy előrelátásból(kétségbe estem hogy nem fog menni a KDE rajta meg akkuidőnek nem fog jót tenni) elkezdtem felépíteni egy desktopot ami eléggé minimalista, nem zabál erőforrást és még szép is. No, meg stabil; nem úgy mint egyes DEk.
A héten kezem közé került egy első generációs netbook, azaz az ASUS agyréme, a 701es kisgép amiről nem mondható el hogy erőforrásokban gazdag, a 667Mhzes Cerka procival és fél giga rammal, továbbá a 4G-s tárolóegység sem túl rózsás. Hát az Openbox úgy futott mint egy álom, és maradt még majdnem 2G tárhely. Memóból 20%ot kajált, CPU terhelés csak 1-2% volt.
Az első kísérletek is annyira jól sikerültek hogy beleszerettem az Openboxba. Emelett megemlítendő hogy a kettő házasságából született az ArchBang, preconfigolva sötöbö. Én inkább a legózást preferálom. Az eee701es cuccra és testvéreire elmondható hogy a lassúság csak Windows alatt igaz. Az a kis CPU is sok mindenre elég. Csak arra nem hogy a nagy böhöm M$ termékeket kiszolgálja.
Lényegre térve megmutatom hogyan lehet egy Openboxot kihasználni úgy hogy már-már hozza egy DE szintjét, de sebességében még mindig felülmúlja azt. Tulajdonképpen egy erőteljesen pofás kis openbox kinézetet hozhatunk össze a végén.
Elsősorban nézzük meg mi alkot egy asztali környezetet nagy vonalakban:

  • Ablakkezelő
  • Panel
  • Fájlkezelő
  • Asztal
  • Ikonok
  • Menük
  • Böngésző
  • Lejátszók és megjelenítők
  • Terminál emulátor
  • Chat programok
  • Beállító szoftverek
  • Szövegszerkesztő
  • Irodai programcsomag
  • Fájlcserélők
  • Bejelentkezés kezelő

Nagyjából ennyi. Ha feltelepítünk egy Gnome, KDE vagy egy XFCE környezetet mindegyik tartalmazza a fent sorolt elemeket.

  1. Ablakkezelő
  2. Ez ugyebár lehet Metacity, Kwin de jelenleg az Openboxról van szó úgyhogy telepítsük fel!

    pacman -S openbox
  3. Panel
  4.  

    Itt már nagyobb a választék: Van pyPanel, lxpanel, gnome-panel meg amit csak akarunk.
    Van két kedvencem: a nagy népszerűségnek örvendő tint2 és egy majdnem teljes értékű panel a bmpanel2.
    bmpanel2-ről tudni kell hogy tartalmaz gyorsindítót, feladatkezelőt, órát, értesítési területet. Anno annyira szeretem hogy készült hozzá egy téma is a jóvoltomból. Ha jól tudom még egy konfigurátor is jár hozzá. smooth-arch.tar
    Másik kedvenc a kicsit kevesebb tudású de annál praktikusabb panel a tint2. Gyorsindítást nem tartalmaz de ezt én személy szerint az Openbox menüjéből alakítottam ki gyorsindítót+gyorsgombok. Aksi kijelzése még plusz funkció és jár hozzá szintén egy konfigoló(bár a tint2rc direkt módosításával jobban jársz szerintem)

  5. Fájlkezelő
  6. Tulajdonképpen kettőt lehetne itt megemlíteni: a PCmanFM-et és a Thunart. Sebességük egyforma, de ha nagyon szőrszálat akarunk hasogatni akkor PCmanFM gyorsabb. De igazából 1Ghz alatt vehető csak észre. Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai. PCmanFM: lapfülek, nincs lomtár, tud asztalt kezelni ellenben a drag&drop nem működik úgy ahogy elvárnánk/megszoktuk továbbá beépített kicsomagoló(A program erőteljes fejlesztés alatt áll és idő kérdése és minden menni fog- nemrégiben újraírták teljesen- git verzió többet tud de vannak bugok). Thunar: Vannak kiegészítő szolgáltatásai(pluginok), van kuka, meg thumbokat csinál 🙂
    Döntese el mindenki magának melyik neki az alkalmas.

  7. Asztal
  8. Itt értem az ikonokat és társait. Erre két népszerű alkalmazás létezik egyik az iDesk a másik a PCmanFM asztalkezelője. De Xnél a hátteret be lehet állítani nitrogen nevű alkalmazással mind a feh nevű programmal.

  9. Ikonok
  10. Ezalatt az asztal ikonjait (Ikontémák) és az Egérmutató témáit (Cursorthemes) értem.

  11. Menük
  12. OpenBox menüi. Később részletezem.

  13. Böngésző
  14. Ebből van pár. Kinek mi, igazából. Midori és Chromium. Bár utóbinak vannak gconf függései.

  15. Lejátszók és megjelenítők
  16. Zenelejátszók: Egyik legismertebb a sonata mely az mpd-t használva csihol hangot. Mpd másik előnye hogy vannak CLI változatai is. Filmlejátszónál két népszerű cucc van egyik a VLC másik az Mplayer mindkettőnek van konzolos felülete. Képnézegetésre van feh de komolyabb program esetén a Geeqie a jó választás.

  17. Terminál emulátor
  18. Kettőt lehet említeni: Sakura és rxvt. Sakura nekem jobban kézre áll

  19. Chat programok
  20. irssi, centerIM, emesene(határeset), gajim, bitlbee, pebrot

  21. Beállító szoftverek
  22. Témabeállításokhoz lxappearance, OB beállításokhoz: obkey-git, obconf, obmenu, menumaker. Első kettő a konfigban túr(gyorsbillentyűk és stb) másik viszont a fő beállításokat módosítja, az utóbbi kettő a menu.xml fájlért felelős. Viszont az automatikusan indítandó cuccokat nekünk kell kézzel beleírni.

  23. Szövegszerkesztő
  24. Lehet elég sok mindent használni de személyes kedvencem a medit. Rengeteg féle nyelvet képes highlightolni és eléggé lightweight

  25. Irodai programcsomag
  26. Ez necces dolog. OpenOffice sok minden csak nem lightweight, viszont az AURban találhatóak gnome függőségektől mentesített Abiwordok és társaik.

  27. Fájlcserélők
  28. rtorrernt, ez egyértelmű.

  29. Bejelentkezés kezelő
  30. Slim egy szép arch témával

Telepítés és beállítás

Feltételezem hogy konzol áll rendelkezésre.

yaourt -S openbox obconf openbox-themes obmenu obkey-git menumaker gtk-engines gtk-chtheme lxappearance htop rtorrent sakura epdfview geeqie tint2 vlc midori irssi mpd python-mpd ncmpc mpc sonata feh pcmanfm medit gmrun flashplugin slim archlinux-themes-slim fam xcursor-polar lxde-icon-theme

Nagyjából ennyi egy teljes munkakörnyezet. Akkor

nano .xinitrc

Tartalma ez legyen:

#!/bin/bash
exec ck-launch-session openbox-session

Írjuk be:

xinit

Openbox elindul majd a jobb egérgombbal hozzuk elő a menüt és keressük ki az xterm-et.
Első dolgunk hogy beírjuk:

mmaker openbox -f

Innentől kezdve már egyszerűbb a dolog. Jobbgombos menüből elérünk mindent.
Nyissuk meg az obkey-t és adjunk hozzá egy bejegyzést és állítsuk mondjuk a megszokás kedvéért Alt+F2re, a bejegyzés művelete execute(végrehajtás) és végül parancsként adjuk meg neki a gmrun-t.
Jobbgombos menü: Openbox > Reconfigure
Alt+F2 billentyűkombinációval elő lehet hozni a gyorsindítót és ami a legjobb támogatja a TABozást.
Innentől innen indítunk pár dolgot.
pl.: sakura
és itt gépeljük is hogy:

sudo medit /etc/slim.conf

Módosítsuk!

current_theme       archlinux-darch-white

Mentés! Bezár.

sudo medit /etc/rc.conf

Módosítsuk!

DAEMONS=(syslog-ng ......... @fam slim)

Mentés! Bezár.

sudo nano /usr/share/icons/default/index.theme

Írjuk bele a következőket:

[icon-theme]
Inherits = PolarCursorTheme

Ment! és Bezár!

touch .Xdefaults
medit .Xdefaults

Beleírni:

Xcursor.theme: PolarCursorTheme
Xcursor.size: 10

Mentés és bezárás.
lxappearance-t nyissuk meg majd válasszuk ki a megfelelő témákat.
obconf programot használva állítsuk be magunknak a megfelelő témát és más beállításokat.
Ha szükségünk van sztalra azt a PCmanFM beállításainál tudjuk megtenni, de ekkor a feh-re nem lesz szükségünk a háttér beállításához.
Jöjjenek a többiek, az automatikus indítás.
Akkor a terminál emulátorba:

touch .config/openbox/autostart.sh
medit .config/openbox/autostart.sh

Ide írjuk be a programokat amiket szeretnénk automatikusan indítani:
FIGYELEM: annak ellenére hogy sh a vége és shell szerűen kell benne a parancsokat megadni attól függetlenül nem kell bele a „sha-bang”(#!/bin/bash)! Másrészről kell a & jel a sorok végén ugyanis ez jelzi a számítógépnek hogy olvassa tovább a fájlt és hajtsa végre a többi utasítást is.(Ellenkező esetben csak az adott program futásának befejezése után indul a következő.) Végül a conkyról pár szó: adni kell előtte egy pár sec sleepet hogy a megfelelő rétegre nyomja ki a szöveget(pl.:

sleep 3 && conky &

)

feh --bg-scale hatterkep.jpg &
tint2 &
mpd .config/mpd/mpd.conf &

Adhatunk hozzá még sorokat pl a conky-ét amit az előbb ismertettem, vagy lecserélehtjük a feh sorát a következőre:

find /home/user/hatterek_konyvtara -type f -o -name '*.png' -o -name '*.jpg' | shuf -n 1 | xargs feh --bg-center &

ha azt szeretnénk hogy minden egyes bejelentkezésnél más legyen a hátterünk.(módosítsd a sort igényeidnek megfelelően vagy megadsz neki egy intervallumot és scriptbe foglalod aztán akkor cserélgetni fogja a megadott időintervallumon belül TIPP: while-do-done végtelen ciklus (-: )
Továbbá ha asztalt is emulálunk akkor pcmanfm-et is tessék hozzáadni.
Az előbb írtam az mpd-ről. Ez egy zenelejátszó szolgáltatás.
3 féle klienst is telepítettünk fel. GTK-st, és két konzolost. Egyik konzolos ncurses-t használ míg a másik totál fapados. (Így az gmrun segítségével is vezérelhető. nyeheheh)
A grafikus frontendje minimalista és elegáns. Jó kis progi. De ezt is elég erősen konfigolni kell:

mkdir /home/user/.config/mpd
touch /home/user/.config/mpd/db
touch /home/user/.config/mpd/mpd.conf
touch /home/user/.config/mpd/mpd.db
touch /home/user/.config/mpd/mpd.error
touch /home/user/.config/mpd/mpd.log
touch /home/user/.config/mpd/mpdstate
mkdir /home/user/.config/mpd/playlists
medit /home/user/.config/mpd/mpd.conf

Itt szépen beleírjuk:

music_directory       "/home/user/zene-mappa"         # Your music dir.
playlist_directory    "/home/user/.config/mpd/playlists"
db_file               "/home/user/.config/mpd/mpd.db"
log_file              "/home/user/.config/mpd/mpd.log"
error_file            "/home/user/.config/mpd/mpd.error"
pid_file              "/home/user/.config/mpd/mpd.pid"
state_file            "/home/user/.config/mpd/mpdstate"
user                  "user"
# Binding to address and port causing problems in mpd-0.14.2 best to leave
# commented.
# bind_to_address       "127.0.0.1"
# port                  "6600"

Elment.
Még amit fontos dologként megemlítenék:
A libtorrent és annak frontendje az rtorrent.
Az rtorrenthez nem kapunk konfigurációs fájlt(legalábbis én nem kaptam) így be kell szerezni egyet. Én 3-4 helyről vadásztam össze és azokból ollóztam össze egyet a saját igényeimhez.
rtorrent.rc
Ebben a fájlban tulajdonképpen minden megatlálható mai csak kell, titkosítás, figyelt könyvtár stb.
Amit mindenképpen állítani kell: max peer, letöltési mappa, és a session könyvtár. Max peer-t nem adunk meg úgy járunk vele mint egy bugos transmissionnal. Ha egy népszerű torrentet kezdtünk tölteni akkor a gép meghalt tőle. Kb 10000 peernél járt amikor a gép megfagyott. De egy X restart megoldotta 😀 Letöltési mappa egyértelmű, session pedig azért hogy megjegyezze hol tart mennyit töltött fel stb.
Végül egy fontos téma:
A window managereknek önmagukban nincs bejelentkezés kezelőjük így a leállítás újraindítás kicsit gázos. Slim esetén macerás. Logout és még beírni pár sort. Kényelemnek lőttek.
Van egy illető, theag3nt aki írt erre programot pyExit néven.
pyExit letöltése A projekt honlapja
Lényegében ez egy pythonban írt kis fájlocska melyet rakjunk mondjuk a .config/openbox mappába.
obmenu vagy medit segítségével adjunk új bejegyzést a menünkhöz, egy végrehajtható opció személyében.

python .config/openbox/pyexit.py

Névnek mondjuk adjuk meg a leállítás szót. Első indításnál generál egy facsipesz bonyolultságú beállítófájlt a mappánkba amiben beállíthatunk mindent. Alaphelyzetben jó a dolog de aki akar rajta módosítani csak rajta.
A script önmagától nem fog működni ezért szükségünk lesz a

sudo EDITOR=medit visudo

parancsra ahol az alábbiak szerint módosítsuk a bejegyzést:

user ALL=(ALL) ALL, NOPASSWD: /sbin/poweroff, /sbin/reboot

Ergo a saját felhasználónk megkapja a jogokat arra hogy sudoval, de jelszó nélkül állíthassa le vagy indíthassa újra a gépet.
Egy újraindítás után máris örülhetünk egy szép új openboxnak. Az mlítettek mellett még rengeteg olyan dolog van amit állíthatunk csupán a saját tehetségünk és kitartásunk szabhat ennek határt.
Amit én még állítanék: ablakkezelő gombokat jobbra rendezni, tint2ben engedélyezni a openbox menüt(jobbgombos és középső gombra állítani a bezárást) továbbá felül elhelyezni. mivel az openboxban középső gombbal is lehet váltani a ablakok között így igazából ez a tint2 is felesleges. leginkább csak a system tray, és az óra miatt tartom 🙂
Minden jót az openbox és az arch használatához!

6 thoughts on “Az Openbox ereje Arch alatt(avagy hogy lesz egy WMből DE?)

  1. Szeretem ezeket a leírásokat köszi, hogy veszed a fáradtságot és megosztod velünk a tapasztalataidat.
    Én WindowMakert használok, ami még az Openboxnál is kevesebbel beéri.
    A panellel egy bajom van: hangerőt is jó volna állítani rajta..

  2. billentyűkombó? 😀
    egérgörgő stb lehet bindelni nem?
    másrészről felfedeztem egy ultra jó böngészőt: ‘iron’ AURból elérhető
    xdg-mime default iron.desktop text/html
    paranccsal alapértelmezhetjük. Továbbá még egy jó dolog:
    ha szűkös a hely(pl netbook userek) akkor nem kell panel csak az ablakkezelő gombokat áttereljük a túloldalra és a címsorba betakaró trayert használunk.
    yaourt -S trayer
    trayer --edge top --align right --widthtype request --height 20 --transparent true --alpha 255
    Állítsuk a felső margót 1 pixelre hogy az üres legyen és tudjunk odakattolni a középső gombbal amivel ki lehet váltani a taskbart 🙂 vagy a középső gomb menüjét átpakolni bill kombóra vagy a bal egérgombra. Képernyő minnél jobb kihasználása az elsődleges 😉

  3. Ha egér nélkül akarjuk elővarázsolni a menüt (amit a jobb egér billentyűvel tennénk amúgy), akkor azt hogy lehet kivitelezni?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Tartalomjegyzék