Ismerd meg a Linux disztrókat! (1. rész)
A tösgyökeres Windows és Mac felhasználók számára végre eljött az idő az ünneplésre, hiszen a Linux már nem csak a szoftverfejlesztők számára érhetők el, akik már a zárt forráskód hallatán is világgá mennek.
Az igazság az, hogy jelenleg már több száz Linux disztró, azaz verzió érhető el, amelyek között biztosan mindenki talál egy számára megfelelőt. Ez azért van így, mert a Linux maga csak a kernel, vagyis a szíve az összes Linux alapú rendszernek. A különbségekért és egyediségekért a disztrók felelősek. A felhasználói felületek, a telepítési eljárás és a terméktámogatás mind az adott disztrótól és annak megalkotójától függ.
Mivel a Linux teljes mértékben egy személyre szabott és privát operációs rendszer, nem kell amiatt aggódni, hogy adataink multivállalatok kezei közé jutnak, valamint kéretlen szoftverfrissítések sem zavarnak minket. Ezen felül a Chrome OS-hez hasonló kezdeményezéseknek köszönhetően a Linux még inkább elérhető a felhasználók számára és felveszi a versenyt a Windows-al vagy a Mac OS-el is.
Az egyetlen probléma, hogy nehéz lehet választani a megannyi disztró közül. Arch? Ubuntu? Inkább valami más? Nos, ehhez meg is kell ismerni a disztrókat.
Ubuntu
Aki nem igazán ismeri a Linux-ot, valószínűleg az is hallott már az Ubuntu disztróról. ez az egyik legnépszerűbb és legstabilabb Linux alapú rendszer, amely elérhető a felhasználók számára. Akik még nem dolgoztak Linux-al és azt sem tudják, hogy mi a különbség a Gnome és a Bash között, azok számára az Ubuntu remek kezdés. A legtöbb alapvetően szükséges alkalmazás már eleve telepítve érkezik a rendszerrel, így nincs szükség csomagtelepítőkre, ráadásul a könnyen használható szoftverraktárban rengeteg további szoftvert is elérhetünk, telepíthetünk.
Rengeteg Linux felhasználó kezd az Ubuntuval még akkor is, ha aztán 1-2 évvel később már más disztrót fognak isteníteni. Éppen ezért hálásak lesznek, hogy az egyik leginkább testreszabhatóbb disztrót választották, amelyen egyáltalán nem nehéz eligazodni.
Az Ubuntu sokak számára jelent megoldást, azonban vannak érdekes és ellentmondásos dolgok ezzel a disztróval kapcsolatban. Az Ubuntu anyavállalata, a Canonical az elmúlt években azzal kísérletezett, hogy az Ubuntu-t saját márkájukká alakítsák. Ezt azzal akarták elérni, hogy egy, az Ubuntu-ra szabott asztali környezetet jelentettek meg, amely az Unity névre hallgatott. Ez a felhasználói felület összeköti a telefonokat és tableteket a hagyományos asztali Ubuntu-val.
A Unity kevésbé hasonlít a Windows-ra, mint más asztali interfészek és talán ezért nem is mindenki szereti. Nemrég azonban sokkal rugalmasabb és simább lett egy frissítésnek köszönhetően, így, akik elinte szkeptikusak voltak, lehet, hogy meggondolják magukat a Unity-vel kapcsolatban. Természetesen, akik szeretik a praktikus megoldásokat, azok számára nem okozhat különösebb gondot egy másik asztali interfészre való váltás sem.
Unity ide, vagy oda, az Ubuntu továbbra is sikertermék és bárki számára elérhető, aki ki szeretné próbálni a Linux alapú rendszereket.