API

Az előző részben megismerkedhettünk az API-k alapjaival és azzal, hogy mire is jók az API-k manapság. Ebben a részben megnézzük, hogy milyen hardveres funkciókat tudnak az API-k kezelni egyes eszközökön, valamint milyen egyéb lehetőségeket biztosítanak fejlesztők számára.

Az API-k arra is használhatók, hogy olyan szoftveres és hardveres hozzáféréseket vezéreljünk, melyekhez az adott applikációnak nem feltétlenül lenne hozzáférése. Ezért játszanak fontos szerepet az API-k az eszközök biztonsági beállításaiban is.

Ha például jártunk már olyan weboldalon, mely egy előugró ablakban hozzájárulást kért ahhoz, hogy megadjuk pontos helyzetünket, akkor az az adott oldal a böngészőnk geolokációs API-ját szeretné igénybe venni. A böngészők ezáltal teszik egyszerűbbé a fejlesztők számára a felhasználók helyzetének megismerését bizonyos alkalmazások működése érdekében. A böngésző ugyanis az API lefuttatásával elintézi a munka oroszlánrészét, tehát hozzáfér GPS-hez vagy közeli Wifi hálózatokhoz, hogy kiderítse pontos helyzetünket. A böngésző azonban csak az API-n keresztül tud hozzáférni olyan hardverekhez, mint a GPS, Wifi adóvevő, stb, tehát az API-k limitálják, hogy ki és milyen módon fér hozzá az adatokhoz.

Ugyanez az elv érvényesül a modern telefonos operációs rendszereken, mint az IOS és az Android, ahol az alkalmazások bizonyos hozzáférésekhez az API-k segítségével juthatnak hozzá. Azonban mi engedélyezzük minden esetben ezeket a hozzáféréseket. Ha egy alkalmazás hozzá szeretne férni a telefon kamerájához, akkor vagy engedélyezzük, vagy megtagadjuk a hozzáférést.

Vannak fájlrendszerek Mac-en, Linux-on és Windows-on is, melyek hozzáférési engedélyekkel működnek és ezek szintén API-kat használnak. Egy tipikus alkalmazásnak nincs hozzáférése a nyers fizikai merevlemezhez; a hozzáféréshez API-kat kell használnia.

Az API-k egyébként rengeteg egyéb feladatra is használatosak. Ha láttunk már olyan weboldalt, ahova egy Google Maps objektum volt beágyazva, akkor az a weboldal a Google Maps API-t használja erre a célra. Ha ezek az API-k nem léteznének, akkor a fejlesztőknek a saját térképüket kéne létrehozniuk és saját térképadataikat kéne megadniuk, ha egy térképobjektumot el szeretnének helyezni weboldalukon. És fordítva, pontosan az API-nak köszönhető, hogy a Google megszabhatja a beágyazás módját és a hozzáférést is a Google Maps-hez harmadik fél által készített weboldalakon, hogy konzisztens maradjon a külalak és a formula. Vannak további API-k, melyek Google fordításokat kérhetnek, Facebook és Twitter kommenteket ágyazhatnak be oldalakra. Az API-k világa tehát szinte végtelen!

Mi az az API? (1. rész)

Az ’API’ kifejezés valószínűleg sokszor felbukkant már előttünk operációs rendszerünk használata során. Az operációs rendszerek, böngészők és egyebek frissítései sokszor bejelentik fejlesztők számára, hogy új API-k érhetők el. De akkor mi is az az API?