NVMe vs. SATA: melyik SSD a gyorsabb? (2. rész)
Az előző részben megnéztük, hogy miért volt egy idő után problémás az új SSD-ket SATA III-on keresztül működtetni. Megismertük az AHCI kommunikációs szabványt, továbbá azt is, hogy le kellett cserélni a limitációi miatt. Tehát akkor mi az új alternatíva?
A PCIe sokaknak ismerős lehet, ugyanis ez is egy hardver interfész. Legismertebb felhasználása a grafikus kártyák befogadásának megoldása PC-kben, de hangkártyáknál, Thunderbolt bővítőkártyáknál és M.2 meghajtóknál is alkalmazzák. A PCIe foglalatokat nem nehéz egy alaplapon megtalálni. Általában x16, x8, x4, vagy x1 változatokban érkeznek, ezek a számok pedig azt mutatják, hogy az adatátvitel során hány sáv áll rendelkezésre az egyes csatlakozóknál. Minél több a sáv, annál több adatot lehet egyszerre mozgatni, ezért is van a grafikus kártyák esetén 16 sávos PCIe foglalat. A legfontosabb PCIe csatlakozók mindig direkt kapcsolatban vannak a processzorral a legjobb, legösszehangoltabb teljesítmény érdekében. A többi PCIe a chipset-ekhez kapcsolódik, mely szintén gyors és megbízható, de nem annyira, mint a direkt CPU kapcsolat.
Jelenleg 2 fajta PCIe van a piacon. A 3.0 és a 4.0 verzió. Leggyakrabban a 3.0-val fogunk találkozni, mivel a 4.0 még rendkívül újnak számít, és jelenleg csak az AMD’s Ryzen 3000 processzorok és az X570 alaplapok támogatják. A 3.0 azért megfelelő, mert a legtöbb komponens nem terheli túl a 3.0-ás verzió átviteli kapacitását, így az adatok nem torzulnak, nem úgy, mint az AHCI esetében.
Láthatjuk tehát, hogy a SATA III-hoz hasonlóan, a PCIe is arra használatos, hogy különálló komponenseket csatlakoztassunk az alaplaphoz, géphez. Az érdekesség pedig itt jön. Láttuk, hogy a SATA III-nak kell az AHCI, hogy egy HDD vagy SSD kommunikálni tudjon a rendszerrel. A PCIe-nek is kell egy ilyen interfész, ez pedig az NVMe (non-volatile memory express). Az NVMe elterjedésével a SATA III problémái megoldódtak, és az újabb gépeket már főleg PCIe foglalatokkal és NVMe szabványokkal készítik, hogy be tudják fogadni és ki tudják szolgálni a nagy sebességű SSDK-et. Az ilyen NVMe meghajtók több parancsot tudnak egyszerre fogadni, mint a régi SATA HDD-k és SSD-k, késleltetésük alacsonyabb, adatátvitelük gyorsabb, az adatok pedig nem torzulnak. A technológia igazi vívmánya jelenleg e téren az M.2 gumstick meghajtó, mely 1 terrabájt tárhelyet ad, viszont konkrétan elfér hüvelyk és mutató ujjunk között.
A SATA III-at természetesen nem kell még leírni. Régebbi gépekben továbbra is jól teljesítenek és a jövőben másodlagos tárhelyek üzemeltetésére jók lesznek, azonban a limitációk már érezhetők.