Hardver driverek Linux rendszereken

A jó öreg Windows-nak mindig szüksége van a gyártó által biztosított driverekre, mielőtt a hardvert használatba vehetnénk alatta. Linux-on is ez a helyzet, azonban a driverek működése és telepítése itt egy kicsit máshogy történik.

A jó hír az, hogy, ha egy eszköz működik Linux-on, akkor nagy valószínűséggel a ’dobozból kivéve’ egyből működni fog. Ritkább esetekben előfordulhat, hogy telepítenünk kell 1-2 drivert, azonban a rossz egyes hardverek előfordulhat, hogy egyáltalán nem működnek.

A Windows telepítésénél mindig telepítenünk kell a szükséges drivereket is alkatrészeinkhez. Alaplapi chipszet driverket, grafikus drivereket, wifi drivereket és még sok mást. A Windows szerencsére egyszerűvé teszi az emberek életét, mivel a legtöbb ilyen drivert Windows Update-ek formájában eljuttatja a felhasználókhoz. Amikor pedig egy új eszközt csatlakoztatunk a géphez, megszerzi az internetről a szükséges drivereket.

Ha tehát egy hardver nem működik Windows-on, akkor a legtöbb esetben van módszer, hogy működésre bírjuk. A legtöbb nem működő hardver csak egy driver-re van a működéstől. Na de mi a helyzet Linux-on?

 

Linux-on a driverek kicsit másképp működnek. A számítógép hardvereihez készült driverek nagy része nyílt forráskódú és eleve integrálva lett a Linux rendszerbe. A driverek általában szerves részei a kernelnek, habár egy-két grafikus driver az Xorg (a grafikus rendszer) része és a nyomtató driverek a CUPS-el (a nyomtatói rendszer) együtt érkeznek.

Ubuntu

Ez azt jelenti, hogy a legtöbb elérhető driver már eleve a gépen van. Ezeket sokszor hobbiból fejleszti a Linux közösség de sokszor szerencsére a gyártók is fejlesztik őket és a Linux kernelek, valamint egyéb projektek rendelkezésére bocsátják a kódokat. Összegezve tehát Linux esetén a legtöbb szükséges driver már eleve megtalálható a rendszerben, nem kell vadászni rájuk. Az adott Linux rendszer automatikusan érzékeli a hardvereket és az ezekhez szükséges drivereket fogja használni.

A szabadalmaztatott driverek beszerzése azonban továbbra is a felhasználó feladata, még Linux-on is. Ezek túlnyomó részét a gyártók készítik és zárt forráskódúak, tehát Linux disztrókban alapértelmezett módon nem lesznek elérhetők. Ilyenek például az AMD, Nvidia és egyéb grafikus driverek, amelyek jobb játékos élményt biztosítanak Linux alatt. Vannak természetesen nyílt forráskódú grafikus driverek, ezek azonban nem nyújtják azt, mint az AMD vagy Nvidia driverek.

 

A szabadalmaztatott driverek telepítésének módszere a disztrótól függ. Ubuntu-n és Ubuntu alapú disztrókon van egy ’’Additional drivers’’ (további driverek) eszköz. Ezt a keresőben pár kattintással és 1 kereséssel be is hozhatjuk. Ez a program ellenőrzi, hogy mely szabadalmaztatott drivereket tölthetjük le a jelenlegi hardvereinkhez. Linux Mint-en például a ’’Driver Manager’’ végzi ugyanezt a feladatot. A Fedora disztró viszont már ellenzi az ilyen drivereket és nem teszi egyszerűvé telepítésüket.

Minden disztrónak megvan tehát a saját útja a driverek telepítéséhez. Sikeres telepítgetést!

A jó öreg Windows-nak mindig szüksége van a gyártó által biztosított driverekre, mielőtt a hardvert használatba vehetnénk alatta. Linux-on is ez a helyzet, azonban a driverek működése és telepítése itt egy kicsit máshogy történik.

A jó hír az, hogy, ha egy eszköz működik Linux-on, akkor nagy valószínűséggel a ’dobozból kivéve’ egyből működni fog. Ritkább esetekben előfordulhat, hogy telepítenünk kell 1-2 drivert, azonban a rossz egyes hardverek előfordulhat, hogy egyáltalán nem működnek.

Új e-mail fiókok létrehozása és testreszabása Windows 10 alatt a Mail applikációval

A Windows 10 a megjelenés óta igen sokakat lenyűgözött. Az egyik leghasznosabb funkciója, hogy egy beépített e-mail applikációt is tartalmaz, amely segítségével elérhetjük az összes e-mail fiókunkat, beleértve az Outlook.com, Gmail, Yahoo! és egyéb platformokat is. Mindezt egyetlen központosított interfészen keresztül megtehetjük, ami igen hasznos és praktikus.

Manapság egy gaming, avagy játékos disztró nem csak rengeteg játéknak és játékokhoz szükséges szoftvernek ad otthont, hanem azoknak drivereknek és támogatásnak az érintett eszközök számára is, mint például a grafikus kártya és egyéb kontrollerek, amelyek perifériaként csatlakoztathatók a géphez.

Sajnos manapság a híresebb disztrókkal ellentétben, a gaming disztrók nem kifejezetten virágkorukat élik. Ez természetesen nem azért van, mert a Linux felhasználók nem szeretik a játékokat, hanem azért, mert ezek a disztrók elég hasonlók a már jól megismert és bevált disztrókhoz, amelyek egyébként is érkeznek már a legtöbb szükséges driverrel és egyéb szoftverrel a modern grafikus kártyákhoz.

Ennek ellenére azonban vannak olyan disztrók, amelyek kifejezetten a játékra lettek optimalizálva és bizony valamilyen előnyük azért van, ha kipróbáljuk őket.

Linux

Az Ubuntu kétségkívül a legnépszerűbb Linux disztró manapság, köszönhetően barátságos és a jól megismert Windows-hoz, valamint Mac-hez hasonló vizuális kinézetnek. Az Ubuntu rendelkezik egy saját asztallal, amelyet Unity névre kereszteltek. Tehát mindegy, hogy Windows-ról vagy egy kicsit nyersebb Linux disztróról váltottunk Ubuntu-ra, az Unity környezete rendkívül felhasználóbarátként és praktikusan használhatóként fog átjönni, amikor először megismerjük.

A legjobb böngészők Linux-ra

Sok ember számára manapság a böngésző a leggyakrabban használt alkalmazás, hiszen ezzel férhetünk hozzá a legpraktikusabban az internethez, közösségi oldalakhoz, hírekhez, videókhoz. Éppen ezért fontos, hogy egy stabil, gyors és praktikus böngészőt használjunk a mindennapokban.

A Linux felhasználók számára is rengeteg lehetőség van e téren. A könnyed, parancssor alapú böngészőktől a teljesen grafikus és rengeteg funkciót tartalmazó böngészőkig tulajdonképpen bármiből lehet választani.