Hogyan telepítsük a Google Chrome-ot az Ubuntu 14.04-re.

A Google Chrome az egyik legnépszerűbb böngésző jelenleg a világon és Mac, valamint Windows felhasználók előszeretettel használják. Mi van azonban akkor, ha mi Linux rendszerrel dolgozunk, de szintén szeretnénk kiélvezni a Chrome gyorsaságát és a megannyi bővítményt, amelyet hozzáadhatunk a böngészőhöz? Nos, az Ubuntu esetében kicsit gondban leszünk, mivel nem érhető el a Szoftver Centerben, tehát más eszközökhöz kell folyamodnunk, hogy telepíthessük a programot.

Szerencsére egy csomagfájl letöltése és telepítése gyerekjáték manapság az Ubuntu disztróra, ennél pedig nem is kell több, hogy sikeresen telepítsük a Chrome-ot.

Mielőtt letöltjük külsőleg a Chrome telepítőcsomagját, előbb meg kell tudnunk, hogy 32 vagy 64 bites rendszert használunk e. Amint ezt megtettük, a Ctrl + Alt + T billentyűkombinációval elő is hívhatjuk a terminált, amelybe a következő parancsot kell, hogy beüssük:

’’wget https://dl.google.com/linux/direct/google-chrome-stable_current_amd64.deb’’

A telepítő csomag már le is töltődik a jelenleg kiválasztott mappába. Ezt nyomon követhetjük a terminál ablakban is. Fontos megjegyezni, hogy az alapértelmezett módon kiválasztott mappa a terminál megnyitásakor a Home mappa, tehát a telepítőt itt kell majd keresni.

Ha a letöltés befejeződött, akkor a következő parancsot kell beütnünk:

’’sudo dpkg –I google-chrome-stable_current_amd64.deb’’

Ez a parancs elindítja a telepítést, azonban csak akkor fog működni, ha nem változtattuk meg a mappát, nem helyeztük át a fájlt. Utóbbi esetben meg kell adnunk az új elérési útvonalat is.

A Google Chrome ezennel feltelepült a gépre. A Unity Launcher-ből el is indíthatjuk azzal, hogy a keresőbe beírjuk: Google Chrome. A böngésző mindenféle probléma nélkül megjelenik és használhatjuk.

Az első indítás után előjön egy ablak, hogy alapértelmezett böngészővé szeretnénk e tenni a Chrome-ot. Ha igen, akkor pipáljuk be az ennek megfelelő opciót (make default browser/alapértelmezett böngészővé tétel). Ha nem, akkor a pipálandó négyzetet hagyjuk üresen és kattintsunk az ’Ok’ gombra!

Ezután elvezet minket a böngésző a Set Up Chrome oldalra, ahol beállíthatjuk igény szerint annak működését. Ha például más platformokon is használtuk eddig a böngészőt és vannak elmentett könyvjelzős oldalaink, háttereink, akkor ezeket átszinkronizálhatjuk az Ubuntu-ra is. Pipáljuk be a ’’Choose what to Sync’’ opciót az oldal alján, ha csak specifikus dolgokat szeretnénk átszinkronizálni erre az operációs rendszerre. Ha egyáltalán nem akarunk semmit átemelni, akkor a ’’No Thanks’’ opciót kell kiválasztanunk, azonban szinkronizálni mindig érdemes, mivel sok időt spórolhat meg a későbbiekben.

A Chrome ugyanúgy működik Ubuntu-n, mint Windows-on vagy Mac-en, tehát használata teljesen ismerős lesz. Lehetőség van átemelni könyvjelzőket más böngészőkből is, ami szintén praktikus funkciója a Chrome-nak.

Aki megszerette ezt a böngészőt más plaftormról, annak érdemes Ubuntu-n is tovább használnia, mivel rendkívül gyors és jól használható böngészőről van szó. Mostmár pedig a telepítése is pofonegyszerű mindenki számára.

A Google Chrome az egyik legnépszerűbb böngésző jelenleg a világon és Mac, valamint Windows felhasználók előszeretettel használják. Mi van azonban akkor, ha mi Linux rendszerrel dolgozunk, de szintén szeretnénk kiélvezni a Chrome gyorsaságát és a megannyi bővítményt, amelyet hozzáadhatunk a böngészőhöz? Nos, az Ubuntu esetében kicsit gondban leszünk, mivel nem érhető el a Szoftver Centerben, tehát más eszközökhöz kell folyamodnunk, hogy telepíthessük a programot.

Szerencsére egy csomagfájl letöltése és telepítése gyerekjáték manapság az Ubuntu disztróra, ennél pedig nem is kell több, hogy sikeresen telepítsük a Chrome-ot.

Mozgásérzékelés Linux-on

A mozgásérzékelős vezérlés fogalma igen sok lehetőséget rejt manapság és a technológia fejlődésének köszönhetően egyre több módszerünk is van az elképzelések megvalósítására. Kevesen tudják, de Linux rendszer alatt is meg lehet már valósítani mozgásérzékelést.

Egy ilyen rendszer összerakása és felállítása ráadásul nem is kifejezetten nehéz. Amire szükségünk lesz, az egy webkamera (vagy laptop), a ’’motion’’ szoftvercsomag és pár percnyi koncentráció, amíg elvégezzük a megfelelő műveleteket. A mozgásérzékelős rendszer kialakításának több oka is lehet. Otthoni megfigyelés, személyes biztonság növelése vagy egyszerűen csak a Linux határainak feszegetése. Fontos azonban megjegyezni, hogy az itt olvasottakat tilos felhasználni bármilyen illegális megfigyelő tevékenység folytatására.

Mint jól tudjuk, a legújabb Windows már kint van egy ideje a piacon. Több száz millió felhasználóval rendelkezik és rendkívül népszerű a Windows 8 kudarca után. Most összevetünk két rendkívül népszerű operációs rendszert, a Linux-ot és a Windows-t, hogy kiderítsük, mely nyeri az oprendszerek leszámolását.

Természetesen a valóságban ez olyan, mintha almákat hasonlítanánk narancsokhoz. Az egyik egy nyílt forráskódú program, amely tulajdonképpen bármilyen hardveren elfuttatható, ha nagyon akarjuk, míg a másik egy szabadalmaztatott termék, amely egy jól ismert grafikus interfésszel rendelkezik és nem sokkal ezelőttig csak X86 (64 bit) alapú számítógépeken futott.

A Linux terminálba beüthető parancsok rendkívül komoly hatalommal bírnak. Amilyen könnyen kezelhetjük vele a Linux rendszert, ugyanolyan könnyen kárt is tehetünk a rendszerben egy elhibázott paranccsal. Sajnos ráadásul manapság már az sem ritkaság, hogy internetes trollok ajánlanak ilyen veszélyes parancsokat kezdőknek, akik minden kérdőjel nélkül be is ütik azokat.

Ha azonban megismerjük ezeket a parancsokat, az nem csak biztonságosabbá teszi a Linux terminálozást, hanem több információt is kapunk a rendszer egészéről.

A legjobb ingyenes tűzfalak Linux-ra

Képzeljük el, hogy egy sötét sikátorban sétálunk este, amikor hirtelen elénk ugrik valaki és követeli, hogy adja át az útlevelünket, bankkártyánkat és a kulcsokat a kocsinkhoz. Az internetezés veszélyei elég hasonlók manapság ehhez.

Minden sarkon veszély leselkedik és mostanság már anélkül is behatolhatnak rendszerünkbe, hogy észrevennénk. Az internetes biztonság terén a tűzfal olyan, mintha a való életben egy jól kigyúrt testőr menne mellettünk minden nap, aki elüldözi a gonosztevőket.

Linux rendszereken általában 2 különböző tűzfal típust különböztethetünk meg. Vannak, amelyek a gépünkön ülnek és megvédik azt az internet veszélyeitől, bárhova is megyünk. A másik fajta tűzfal a hálózat és az internetkapcsolat között helyezkedik el és ezekre fogunk most koncentrálni.